Csak amin feltétlenül muszáj. Azon is fókusz nélkül.
Pedig kellene. Ott van a kupac: javítatlan tesztek, beadandók, minden szépen megvár. Az idő elvileg megoldja — de lehet, hogy rosszul fogtam fel az időt. Lehet fókuszálni a zajban, mondják. És zaj van füldugóval is.
És ha minden írás politikai állásfoglalás, akkor ez is az.
A gyerekkel közben persze kell foglalkozni, játszótér, űrhajó, fagyi. És akkor talán van fókusz is.
Az is ideális lenne, ha írhatnám, magamon: hétfő mell, hát — szerda lábak, karok.... Lassítani, ami egyre gyorsul. Reggel és este bevenni a szupplementumokat: az őszülés ellen, a bőrre, a porcokra. Lefekvés előtt szájzuhany, fogközikefe, egy kis fehérítés. Küzdeni a küzdhetetlent, minden fronton egyszerre.
Aztán mégis kell a fókusz — tartja, ami különben szétesne.
Minden az ellen dolgozik. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Ez nem az a hét. De ma vasárnap van, szerencsére vége.