Penge. Nagy Csilla kritikája Visy Beatrix Súlyos határsértés című tanulmánykötetéről az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Visy Beatrix tanulmánykötete a közelmúlt és a kortárs magyar irodalom egyes szerzőit, műveit, életműveit vizsgálja. Az első fejezet látvány és leírás viszonyrendszerében foglalkozik Mészöly Miklós, Nádas Péter, Lengyel Péter és Mándy Iván szövegeivel, a második a trauma, az emlékezet és a kánon kérdései kapcsán fókuszál Borbély Szilárd és Kertész Imre alkotásaira, valamint Kertész, Lengyel, Sebald és Borbély egy-egy művének párhuzamaira, a harmadik Tolnai Ottó-, a negyedik Szvoren Edina-írásokat tartalmaz. Szerepel összefoglaló tanulmány a kortárs autofikció műfaji kérdéseiről (Láng Zsolt-, Bartók Imre- és Tompa Andrea-értelmezésekkel), végül a kortárs magyar líra egyes jelenségei és beszédmódjai jelennek meg (Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Kemény István és Kerber Balázs kapcsán).
A líra- és prózapoétikai olvasatokat a határsértés fogalma fűzi egybe, amely egyrészt az elemzés tárgyát képező művek cselekményére utal (például Tolnai Ottó és Kertész Imre esetében, ahol a választott szövegek „a vasfüggönnyel, szögesdróttal elválasztott régió ideológiai, társadalmi, emberi, mentális bezártságát, áthatolhatatlanságát ábrázolják” [9.]), másrészt az írástechnika és a szövegszervezés metaforikus jelölője (a hagyományhoz vagy a nyelvhez való viszony, az újítás, a szubverzió, a műfaji hibriditás vonatkozásában, valamint a szöveg, a kép, a film és a fotó mediális viszonyait prezentáló szövegek esetében).
Az írások kompaktak (abban az értelemben, hogy a kijelölt problematika felől, meghatározott elméleti keretben közölnek műportrékat, komparatív elemzéseket), ezzel együtt egymásba nyílnak. Így lép például kiegészítő viszonyba egymással az első fejezet hat tanulmánya, amelyek mindegyike a történelem vagy a történet elbeszélhetőségének kérdését hozza kapcsolatba a képiség narrációban való megjelenésével, azonban a mediális átlépések sokféleségét, variációit mutatja meg. A Mészöly-, Lengyel- és Nádas-művek együttes olvasata a közép-európaiság jelentését és a második világháború traumáját mint a múlthoz való hozzáférés akadályát határozza meg, egyrészt a hiányzó családtörténetek, másrészt a történelmi tények és az egyéni tapasztalatok közötti feszültség révén."