Molnár Norbert Monogram II. című interjúkötetének bemutatójáról Juhász Katalin írt az Új Szóban. Molnár Norberttel Bőd Titanilla beszélgetett. Juhász Katalin írása teljes terjedelemben az Új Szóban olvasható.
"Minden könyvbemutató hasonló forgatókönyv alapján zajlik, mégsem tudni, mi kerekedik ki belőlük, mert a szerző, a kérdező és a helyszín is befolyásolja az eredményt. Molnár Norbert interjúkötetének második része a Pozsonyi Casinóban debütált, neutrális, laikus közönség előtt.
A szerző amolyan „akasztják a hóhért“-helyzetben lehetett, mert megszokta, hogy ő kérdez, a vele szemben ülő pedig válaszol. A kérdező, Bőd Titanilla sportújságíró évtizedek óta ismeri a szerzőt, ezért pillanatok alatt sikerült kialakítania azt a barátságos, laza légkört, amely egy ilyen akasztáshoz szükséges. Olyan műhelytitkokat is megtudhattunk az interjúkötet születéséről, a riportalanyok becserkészéséről és a faggatás tudományáról, amelyekért a kezdő szakmabeliek ölni tudnának – ha ennél a narratívánál maradunk.
A Pátria rádióban született interjúk első adagja 2024 végén látott napvilágot nyomtatásban a dunaszerdahelyi Nap Kiadó jóvoltából, Monogram címmel. Ez ügyes nyelvi játék a szerző nevével, de a szövegben is visszatér: monogramok jelzik az alanyok válaszait, akik – pár kivételtől eltekintve – a hazai magyar művészvilág jelentős alakjai. Eddig is „sokat letettek már az asztalra, és nem abból csináltak karriert, hogy magyarok, hanem amellett“. Ezt már Molnár Norbert mondta a pozsonyi könyvbemutatón.
Korlátlan lehetőségek földje
Az első kötetben 22 interjú szerepelt, és az alanyok mindegyike azt sugallta – mintha összebeszéltek volna – hogy igenis, lehet érvényesülni szlovákiai magyarként ebben az országban, a kétnyelvű közeg inkább előny, mint hátrány, és a tehetség bárhol utat tör magának.
Már akkor tudni lehetett, hogy Molnár Norbert sokkal több interjút készített 2022 – 2024 között, Pátria rádiós korában, mint amennyi belefért a vaskos könyvbe. Viszonylag gyorsan felmerült a folytatás lehetősége – Barak László költő és publicista, a Nap Kiadó vezetője a tőle megszokott nyers, határozott stílusban kérte fel erre a szerzőt. Köszönet neki, pontosan így kell tárgyalni a „lustákkal“, akiknek minden egyéb fontosabb, mint saját projektjeik, vagy önmaguk menedzselése.
Máris javítom magamat, Molnár Norbertről ugyanis szinte semmit sem tudhatunk meg a nemrég „Nap“világot látott Monogram 2-ből (sem), mivel számára a kérdezettek voltak fontosak, róluk akart megtudni minél többet. Vagyis nem beszélgetőskönyvet készített, hanem életinterjúkat – és a kettő között nagy a különbség.
Többek közt ezt is elemezték a bemutatón, mindenki örömére. Nagyon röviden: a beszélgetésben mindkét résztvevő véleményt nyilvánít az adott témáról, reagálnak egymásra, akár vitázhatnak is. Az alany életének és pályájának fordulópontjait, világnézetét, ars-poétikáját taglaló interjú azonban inkább ismeretterjesztő, mintsem konfrontatív műfaj. (A kettő keverése nem szerencsés, az pedig végképp tilos, hogy a kérdező elterelje a beszélgetést az általa helyesnek tartott irányba, hogy megkapja a számára elfogadható válaszokat. Ezt én mondom, nem hangzott el a könyvbemutatón: íme egy példa a tudósításba beszúrt okoskodásra, ami szintén kerülendő).

Bőd Titanilla és Molnár Norbert (A szerző felvétele)
Tegeződés vagy magázódás
Régi dilemma, hogy vajon szabad-e tegeződni interjú közben, fontos-e a befogadó számára, hogy a felek régóta ismerik egymást, adott esetben jó barátok. Molnár Norbert szerint szabad és fontos. A riportalany ugyanis sokkal többet árul el magáról, lazábban viszonyul a helyzethez, könnyebben megnyílik, ha nincs a kötelező magázódás, ami mindkettőjüket kínos szerepjátszásra kényszerítené. A szerző a magánéletben egy kivétellel mindenkivel tegeződik a kötet szereplői közül, ami kissé megkönnyítette a dolgát.
Izgalmas folytatás
„A második részek mindig gyanúsak. Olyanok, mintha ráülnénk egy hullámra, amely már rég elérte a partot. Pedig ez nem feltétlenül igaz. A Monogram esetében semmiképpen sem” – írja Molnár Norbert a kötet előszavában. Két év alatt mintegy 80 interjút készített a Pátria rádióban, ezekre általában egy órányi adásidő volt. Az első részből kimaradtak nem tartoznak a „futottak még” kategóriába, csupán terjedelmi okokból nem fértek bele, illetve azért, mert ezek az interjúk időrendben később készültek.
A Monogram 2 tizenkét interjút tartalmaz, a következőkkel (ismét szigorúan ábécé-sorrendben: Balog Beáta, Böszörményi Péter, Cs. Liszka Györgyi, Csehy Zoltán, Deák Renáta, Eva Andrejčáková, Gombos Norbert, Gyenge Veroni, Hushegyi Gábor, Kovács Kovi Zoltán, Kerekes Vica és Vrabec Mária. Vagyis három műfordító, három ismert újságíró, egy színésznő, egy művészetkritikus, egy költő-irodalomtudós, egy slammer, egy világutazó és egy teniszező. Közülük csupán ez utóbbit, Gombos Norbertet nem ismerte előtte személyesen a szerző, de mivel nagyon érdekli a tenisz, kapva kapott az alkalmon, hogy szóra bírja. Molnár Norbert szerint egyébként első találkozáskor is készülhet remek életút-interjú, ha az alany azt érzi, hogy a kérdező ismeri a munkásságát és kíváncsi rá. És ha mindkettőjüknek jó napjuk van."



