Az oktatási reform egyik kiemelt témakörével, a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatási-nevelési kérdéseivel indítja a 2025-ös évet az immár kéthavonta, de duplaszámmal jelentkező Katedra folyóirat. A lapszám többféle horizontból járja körül a tematikát, egyaránt figyelmet szentel a kiemelten tehetséges, a látássérüléssel és az autizmus spektrummal élő gyerekek edukációs kérdéseinek. A szerzők között teret kapnak a téma magyarországi és szlovákiai szakértői, akik között egyetemi oktató, iskolaigazgató, pszichológus, tréner, gyógypedagógus, pedagógusjelölt, valamint a szlovák oktatásügyi minisztérium dolgozója is szerepel. A tematikus blokkot a Katedra Polgári Társulás elnökének, Pintes Gábornak a vezércikke indítja, amely az elfogadás, tolerancia oktatási környezetbeli szükségességét nyomatékosítja. A Négyszemközt rovatban Katona Szabina, a sajátos nevelési igényű gyerekek készségfejlesztésére összpontosító Egyesített Iskola Dunaszerdahely igazgatónője osztja meg a témával kapcsolatos tapasztalatait. A tehetséggondozással összefüggésben Gyarmathy Éva neurodiverzitás fogalmáról szóló tanulmányát, valamint Somogyi Éva óvodások komplex tehetséggondozásáról szóló beszámolóját olvashatjuk. Mellár Mezei Anita, Póčová Renáta és Jeneiné Elek Erzsébet egy-egy gyakorlatorientált szakírást közöl az autizmussal élő gyerekek edukációjával kapcsolatban. Kanyicska Belán Dóra az inkluzív edukáció gyakorlati megvalósításának kihívásait ismerteti, külön figyelmet szentelve a nemzetiségi iskolai környezetre. Weibert Adél a látássérült gyerekek beszédfejlődésének sajátosságait elemzi. A tematikus blokkot Kiss Beáta recenziója zárja, amely egy inkluzív zenepedagógiával foglalkozó kiadványra hívja fel a figyelmet.
A januári-februári Katedrában a fő témakör mellett számos más, az edukációs kérdéseket érintő írás is olvasható. Juhász Valéria a számolási képesség előfeltételeivel, annak nyelvi fejlettséghez kapcsolódó kérdéseivel foglalkozik. Dančo Jakab Veronika egy készülőfélben levő oktatásterminológiai adatbázist ismertet. Kökényesi Ágnes, Tóth Rita és Virágos Erzsébet a klímaváltozás iskoláját írja le az olvasók számára. Kerényi Kata az osztálytársak közti konfliktuskezelés módszertanát elemzi, Soponyai Dóra pedig a resztoratív esetkezelés gyakorlatát ismerteti. Csicsay Alajos a pedagógia természetéről, valamint az elsivatagosodás okairól értekezik, Vizi Andrea pedig a digitális eszközök iskolai szerepéről, azok előnyeiről és hátrányairól elmélkedik.
A Katedra folyóirat ezúttal is teret kínál a felvidéki oktatási-nevelési kérdésekkel foglalkozó intézmények, szervezetek bemutatkozásának, tudósításainak. E témakörben többek között Bartalos Réka a 2024-es Felvidéki Tudományos Diákköri Konferenciáról számol be, Fóthi Virág Mercédesz a középiskolásoknak szervezett Legere Irodalmi Versenyről tudósít, Zella Ágnes egy kortárs írókkal folytatott beszélgetéssorozatról számol be. A lapszámot ezúttal is egy hazai oktatási-nevelési intézmény bemutatása zár: a januári-februári lapszámban a Hajnalcsillag Református Óvoda ismertetését olvashatják az érdeklődők.
A digitális folyóirat megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A XXXII. évfolyam 5–6. száma ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján: https://katedra.sk/folyoirat/.
