Veres Erika Picea abies című tárcája az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Szökőév van. A „járványkert” immár negyedik éve üzemel. Hajt, virágzik, szárad, vegetál, hajt, virágzik, szárad, vegetál. Csigák mindenütt. Anyám anyósára én is csak anyósként tudok tekinteni, állapítja meg Ümmühan. Árnyékliliom, jut eszébe – nagymamákról képzelegni! Soha nem volt. Nem járt, vagy mi. A nagypapák meg nem fontosak. Tőlük nyugodtan eltekinthetünk. Milyen fura! Ez idáig föl sem tűnt neki ez az álláspont: hogy rokonainak még hiányozni sem volt lehetőségük az ő életéből. Elsiklott fölöttük a gondolat, érzelmi kapocs nélkül emlékezetében csupán néhány fáradt poén őrzi repedezett arckristályukat. Valaha élt nők és férfiak, akiket nem ismert, mégis magában hordozza sejtjeiket. Magába tekintve rájuk ismer vajon? Meddig ér benne a múlt, és honnan kezdődik ő? Így mereng tovább. Vasárnap délutánok a sárga belű kávéscsészével, amelyet markában tart. Ő nem őröli a kávét, ahogy dédnagyanyja [őrölte vala, őröli vala, őrölé, őrölte]. Ümmühan kinyitja az üveget, és leforrázza a granulátumot. Mintha egy kupac kutyaeledel lenne ott a csésze alján. Ezt issza. A közönséges luc „[t]ermetes fa; koronája szabályos kúp alakú, ágai kezdetben feltörők, majd vízszintesek, később lehajlók. Kérge szürke vagy kissé vöröslő árnyalatú, később repedezett, pikkelyesen leváló. […] Sok kerti formája van.” Na de az ő kertjükben sosem nőtt ilyen. Csak a másik utcában, a szomszéd háza előtt. Hat magas fenyőfa. Neki mindig óriásinak tűntek föl. Azok is voltak, hiszen a hatvanas években épült a ház, az idő tájt ültethették el a fenyőket is. Szarkák, galambok, olykor seregélyek, varjak szálltak rájuk. Rigók. A bagoly. Itt-ott megkerülte a kúpokat néhány denevér satöbbi. A luc tobozára hasonlító karácsonyfadíszeik is voltak. („A kezdetben felálló, visszahajló pikkelylevelű, pirosló tobozvirágzataik hamarosan előrehajló pikkelyű csüngő, 18 cm-re is megnövő tobozzá fejlődnek.”) A Covid-karácsony alkalmával elő is kereste őket."