A nagyböjt még tart, a Ramazan hónapnak azonban épp vége, így lassan araszolgatunk a húsvéti ünnepkör drámai kicsúcsosodása felé. Óraátállítás is lesz ezen a hétvégén, tehát a tél és koratavasz utolsó napjaiba kapaszkodva visszagondolhatunk még az elmúlt tél varázsára, a hóesésre, a jégre, a szoba melegéből kifelé vágyakozó, ám mégis bátortalan énünkre. Az ilyesfajta nosztalgiát váltja most a napsütés – s a szerencsésebbek nem csupán instán és egyéb médiafelületeken, hanem közvetlenül kint a természetben is nyomon követhetik ezt a folyamatot (rügyfakadás, virágzás, madárcsicsergés stb. – Ajánlott olvasmány: Walter von der Vogelweide: Under der linden – A hársfaágak csendes árnyán, Babits Mihály fordításában).
A tél és tavasz közötti utolsó napokat egyrészt dolgozatjavítással, másrészt néhány előadás előkészítésével töltöm. A nyolcadikos triász, Dominika, Lucia és Paťo egészen remek munkát végzett – gazdag szókinccsel, összetett mondatokban, fordulatos cselekménnyel írtak fogalmazást a divatról németül. Persze a többi harminc szöveg is tanulságos – olvasásuk közben már-már egyfajta flow-élmény kerített hatalmába, olyan izgalmasan keveredik a kezdő nyelvtanulók íráskészségének bátortalansága a ChatGPT-vel fordított mondatok arcátlan hibátlanságával. Holnap a hatodikban igeragozásból felelnek néhányan...
A „másrészt” kategória három előadása pedig valamiféle guilty pleasure-ként színezi a mindennapokat. Van, amelyik szöveggel kapcsolatban a szakirodalom-összeállítás fázisánál tartok, máshol az összehasonlítandó forrásszövegekhez készítek jegyzeteket, a harmadik előadásnál pedig már majdnem elsimítottam néhány kusza hipotézist – ezeket kéne még rendbe tenni a következő napokban.
Valószínűleg nem hagynak majd nyugodni a fent említett szövegek mindaddig, amíg meg nem osztom őket a hallgatósággal. Ezt egyszerre várom, és félek tőle. Félek és várom – óraátállítás előtt, Ramazan után, nagyböjt közben. Hozzáteszem, mert szerintem fontos: a „várom” azt jelenti, örülök a lehetőségeknek, a „félek” azt jelenti: az ún. aprómunka megkerülhetetlen, és dolgozni kell. Ezen a héten is.
