Vályi Horváth Erika műfordító, az Abacus+ kiadó társalapítója, irodalomterapeuta
Ezen a héten két olyan érdekes projekten dolgozom, amelyek más-más módon ugyan, de ugyanabba az irányba mutatnak, hogy hogyan lehet a szöveget új terekkel és új olvasói tapasztalatokkal összekapcsolni.
Az egyik Pavol Rankov, az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett szlovák szerző Hercegnők és hercegek (Princezné a princovia, Artforum, 2020) című mesekönyvének magyar kiadása a fordításomban, amely az Abacus+ kiadó Béka-könyvek sorozatában jelenik meg a Bázis-könyvek 86. darabjaként. Ez Rankov első mesekönyve, a történetei a klasszikus királyságok világát idézik meg, miközben mégis modern, játékos nyelven szólnak a mai gyerekekhez.
Ennek a kötetnek az a különlegessége, hogy a mesék végén QR-kódok vezetnek tovább a kiadó honlapjára (https://abacusplus.eu/), ahol elgondolkodtató kérdések segítik a fiatal olvasókat abban, hogy a történetek ne érjenek véget az utolsó oldalon. A feladatok irodalomterápiás szemléletben készültek, és azt a célt szolgálják, hogy a gyerkőcök ne csak olvassanak, hanem beszélgessenek is a szüleikkel, a tanáraikkal vagy akár egymással a történetekről, kérdéseket tegyenek fel, és megtalálják a saját szavaikat az érzéseikre. Irodalomterapeutaként és szülőként is fontosnak tartom, hogy a könyv az olvasás örömén túl a szövegértést és az önkifejezést is erősítse. Az Abacus+ kiadó számára pedig természetes, hogy ez a mesekönyv a mai olvasási szokásokhoz is kapcsolódjon, és a történetek digitális felületen is tovább éljenek.
A másik munka a Szó–kép projekt, amelyben az irodalom és a vizualitás találkozását próbáljuk új formában megmutatni. A 2022-es projekt után idén az a cél, hogy a szöveg és a kép ne pusztán illusztrációként kövesse egymást, hanem valódi párbeszédet hozzon létre az adott témában magyarul és szlovákul is, egy olyan teret, ahol az olvasás, a befogadás és az értelmezés egymást erősítik.
A projekt idei témája a Tű–rés–határ. Az alkotófolyamatba számos Bázis-tag is bekapcsolódik, képzőművészek, fotósok, írók és műfordítók dolgoznak együtt, emellett szlovák és magyar alkotóknak is teret ad. Jó látni, amikor különböző művészeti nyelvek és tapasztalatok találkoznak egymással, és valami kreatív, emelő és előre mutató születik belőle.
Talán nem véletlen, hogy ezen a héten épp ez a két munka egyszerre került az asztalomra, mert mindkettő ugyanazt a kérdést járja körül, hogy hogyan lehet az olvasót közelebb vinni a szöveghez, akár a mese világán, akár egy kép és egy szépirodalmi szöveg találkozásán keresztül.
