Szőcs Petra A gonosz falu legszebb lakói (2022) című verseskötetéről Borbíró Bíborka írt kritikát, amely teljes terjedelemben a Tiszatáj online felületén olvasható.
"A gonosz falu legszebb lakói (Magvető, 2022) című verseskötet egy olyan országban íródott, ahol főispánok Louis Vuitton hátizsákot hordanak, vármegyékben multik épülnek, és előadók vetnek keresztet a YouTubeon, miközben a stroboszkóp fényében csárdást járnak. Ez a közeg, amelyben több történelmi kor él párhuzamosan egymás mellett, Szőcs Petra verseiben akarva-akaratlanul visszaköszön. A szerző a közösségi médiumokon megjelent hangvételét reprodukálja azáltal, hogy olyan szavakat hív vissza a perifériáról, amelyek a nyelv jelenlegi állapotából már kivesztek. Ez az újraintegrálás egy bizarr idősíkot hoz létre, amely egyszerre idézi meg a felmenők létmódját, miközben a modernkor nyomait is magán hordozza…
A kép a verseskötet szegedi bemutatóján készült. Fotó: Takács Borisz
Az a kevert nyelv, amely a kötetet jellemzi, többek között azért is könnyen befogadható, mert a szerző szándékosan nem tesz különbséget sem a múltbéli és az azóta folyamatosan változóban lévő társadalmi folyamatok, sem az embert idők során körülvevő eszköztár elemei között. Mintha ezek a technikai apparátusok és módozatok csak megnevezésükben változtak volna meg, működésük megegyezne a korábbi változataikkal. A szavak, amelyek korábbi, illetve jelenlegi állapotokat jelölnek, szinte egymás szinonimájaként feleltethetők meg a szövegekben. Az apród című vers például a társadalmi rétegződés univerzális jelenségére hívja fel a figyelmet: „A gyengekezű trónörökös apród lenne, / ha szerencsésebb csillagzat alá születik, / haja gyér, álla infantilis, / kijavítják, összefoglalják, amit mondott. / […] Egy dolgot mindenképpen magával visz a palotából, / ha elűzik végre: apja masszázsrollerét.” (14.)
Szőcs Petra a hazai diskurzusokhoz hasonlóan nyelvével kiterjeszti az időt, és ezzel párhuzamosan elvégzi ugyanezt a térrel is: a szövegek központjában lévő társadalmi topikok átlépik az országhatárt, globális kérdésekké válnak. Az egyik legtöbbet tárgyalt jelenség a kötetben a járványbetegségek kollektív megélése."