Szívbemarkoló séták Érsekújvárban: történelem személyes hangon. Száz Ildikó írása az Új Szóban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Érsekújvár | Nem mindennapi, személyes hangvételű helytörténeti beszámolón vehettünk részt Strba Sándor helytörténész jóvoltából az érsekújvári zsinagógában. Elsősorban attól vált emlékezetessé és szívbemarkolóvá a vasárnapi találkozó, hogy az előadó a városban élők történeteit, édesanyja megpróbáltatásait is beleszőtte mondandójába.
A városnéző séták iránt egyre nagyobb az érdeklődés az érsekújvári, a térségbeli felnőtt közönség és a diákok részéről egyaránt.
Már 2022-ben magyar nyelven tartotta meg Strba Sándor az első ilyen, nyilvánosan meghirdetett történelmi sétát, és már akkor utalt arra, hogy a Szent József köztemetőben és a zsidó temetőben is tervez hasonló, ismertető jellegű találkozókat.
Többen emlékeznek a korábbi, a Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplomot, a ferencesek templomát és kolostorát, a Kálváriát, valamint a Strba házaspár által alapított és működtetett Bibliotheka Kaláka magánkönyvtárat bemutató vezetésre.
Strba Sándor 2019-ben kiadott, majd 2020-ban második magánkiadást is megért Érsekújvári Turistakalauz című könyve további, saját felfedezőutakon kísérhette a város történelmi múltja iránt érdeklődőket.
A szerző felvétele
A mostani vasárnapi találkozó résztvevői rövid ismertetést kaptak Érsekújvár történetéből, a négy kora középkori település – Nyárhíd, Lék, Gúg és Györök – feltételezett elhelyezkedéséről, de szó volt az első palánkvárról is, amelyet cölöpök közé építettek, mocsaras területen. A második érsekújvári vár már korszerűbb, reneszánsz erődítményként épült a Nyitra folyó jobb partján, olasz építészek – Baldigara Giulio és Ottavio fivérek – tervei szerint; szabályos hatszögű alaprajza volt, hatalmas fülesbástyákkal.
Később a város és környéke a török uralom alatt sínylődött két évtizeden át. Az előadásban Strba Sándor a városképet meghatározó szobrok történetére is kitért: például arra, mi történt Kossuth Lajos szobrával, és miért került a Fő térre Széchényi György érsek szobra, aki 1691-ben kiváltságlevelet adományozott Érsekújvárnak. Szobra közelében található Anton Bernolák nyelvújító emlékműve is.
A város szőnyegbombázásai, a mintegy kétezer polgári áldozat, az épületek több mint felének pusztulása és megrongálódása szintén az előadás részét képezte. Ezt követően az előadó a zsinagóga épületére, az érsekújvári zsidóság mindennapjaira, valamint a zsidó közösséget ért, máig nehezen feldolgozható meghurcoltatásokra tért ki."