Nagy Csilla kritikája Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen 2. – Muhi Andris és az ordított világ című verses meseregényéről az Új Szó kritikai rovatában, a Pengében jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Húsz éve jelent meg Varró Dániel kultikus verses meseregénye, a Túl a Maszat-hegyen – Muhi Andris és a pacák birodalma, amelyben két kilencéves, Muhi Andris és Maszat Janka átjárót talál a Törpe utca és a Maszat-hegy varázsvilága között, majd megküzd a mesevilágot tintapacákkal elárasztó Pacacárral, miközben olyan segítőkre talál, mint Szösz néne, a Babaarcú Démon, a Bús Piros Vödör, az Ismeretlen Angol Költő vagy a Zsiráfmadár. A mese és a verses (kaland)regény műfajának ötvözése, a gyerekirodalmi és a klasszikus szépirodalmi hagyományok vegyítése, a virtuóz líratechnikai megoldások, a versformák, a nyelvi és intertextuális játékok hálózata a 2023-as második részt (Muhi Andris és az ordított világ) is jellemzi.
A történet egy évvel a győztes Muhi-csata (!) után játszódik: Andris és Janka ismét két világba szakadtak, újra találniuk kell egy titkos átjárót, azonban most nem a tintapaca, hanem a zaj és a csend egyensúlyának a megbomlása jelenti a bonyodalmat, azaz hogy a hétköznapokból eltűnnek, a varázsvilágban pedig megjelennek a hangok. A zaj („zajmaszat”, „zajcafat”, „zajszenny”) ugyanis mindkét helyen sajátos funkcióval bír.
A Törpe utcában a rendet jelöli, zajszennyezés nélkül eltűnik az élet ritmusa: „A zajmaszat körülvesz, áthat, / Abból fakad minden varázslat. / A lárma és a csend között / Neszek vannak, vagy zajszöszök: / A futball-labda pattogása, / A villamoscsilingelés, / A varrógép, a Singer, és / A billentyűzet kattogása, / Madárfütty, mikrópittyenés, / A versütem, a szívverés”. A hétköznapi zajok azonban, átszűrődve a másik világba, megtörik a varázslatokat, „zavart okoznak az erőben”, „hangzavart”."
