Penge. Nagy Csilla kritikája N. Tóth Anikó Kováts Speneder Fanny című kötetéről az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"N. Tóth Anikó új kötete Rácz Noémi illusztrációival a Pozsonyi Kifli Pozsonyi mesék című sorozatában jelent meg, amely Pozsony jelentős személyiségeit a gyerek- és fiatal felnőtt olvasóknak mutatja be. Kováts Speneder Fanny a 19. század utolsó harmadának egyik elfeledett operaénekese, aki Liszt-, Mendelssohn–Bartholdy-, Bach-, Beethoven-művekben lép fel Pozsonyban, Linzben és Bécsben, és a fülszöveg szerint különleges énekhangjával Liszt Ferenc elismerését is elnyeri. N. Tóth Anikó – a sorozat hagyományaihoz illeszkedve – az életrajz fragmentumaiból, a város kultúrtörténeti múltjának szegmenseiből, valamint a korabeli életmódra vonatkozó nőtörténeti adalékokból olyan művet hoz létre, amely informativitása ellenére mind cselekményében, mind nyelvi megformáltságában a gyerek- vagy kiskamasz olvasó igényeihez illeszkedik.
Kováts Speneder Fanny életrajzának kivonata a könyv végén megtalálható, a szöveg narratív struktúrája követi a biografikus vonatkozásokat. Emellett számos olyan helytörténeti adalék, helyszín, személyiség tűnik fel (például Mayrberger Károly, a székesegyház karnagya, az Egyházzenei Egylet vezetője, Eduard Hanslick zeneesztéta, Zichy Géza gróf, Palugyay pezsgőgyáros, Batka János levéltáros, a Szent Márton-dóm, a Hummel Nepomuk János-emlékmű előtörténete stb.), amelyek a korabeli Pozsony miliőjét, inspiráló zenei életét érzékeltetni tudják. A referencialitás, a kultúrtörténeti tények jelenléte a szövegben orientáló vonatkozási pontként szolgál, amelyre a fikció narratív rétegei épülnek. A fiktív várostörténeti események és a főszereplő lehetséges felnövés- és karriertörténete kitölti a fellelhető adatok között megképződő üres helyeket, a lehetséges történet – amely a csodát sem nélkülözi – olvasható meseként, művészregény- és lányregény-variációként is.
A mű szerkezetének alapját a mise en abyme (azaz a történet tükrözése a történetben, a kép a képben) alakzata határozza meg: az első fejezetben a főszereplő meseként hallja Szent Erzsébet legendáját a rózsává változó kenyérről és a jóság erejéről. Ahogy az elbeszélt történetben a táplálék kenyérré válik, majd visszaváltozik, úgy születik meg a zene varázslata, a tehetség, a művészet ereje is a kislányban. A mese cselekménye szerint ugyanis Fanny különleges képessége, hogy meghallja a dolgok – a pohárkészlet, a rózsa és az utcakövek – zenéjét."