Mató Rebeka írt tudósítást Gužák Klaudia és Gyurász Marianna könyvbemutatójáról, amelyet Mészáros Sándor moderált. A beszámoló a Prae online felületén jelent meg, ahol teljes terjedelemben olvasható. Fotók: Mariia Kashtanova.
"Április 26-án 19 órakor mutatták be Gužák Klaudia és Gyurász Marianna műveit, a Francia film valamint a Már nem a mi völgyünk című versesköteteket a Kis Présházban. A szerzőkkel a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor beszélgetett többek között a szövegeik keletkezéséről, költői indulásukról, irodalmi példaképeikről.
Mészáros már a beszélgetés elején kiemelte, mennyiben különböző szerzőket van szerencséje bemutatni a jelenlévőknek. Gyurász Már nem a mi völgyünk című kötetének szövegeit Mészáros visszafogottként jellemezte, megemlítve a bennük megjelenő iróniát is, valamint kiemelte a versekben szereplő biológiai szakzsargont is. Gužák verseit Mészáros a vallomásos költészet darabjai közé sorolta – külön nyomatékosította a szövegek finomságát, a harsányság kerülését, illetve a költemények melodramatikus vonulatait. Gužák maga is megerősítette, hogy kedveli a melodramatikus jellegű írásmódot, illetve a giccset is, amit – akár képzőművészeti alkotásaiban, akár verseiben – bátran vállal is. Úgy véli, e két jellemző mély érzelmi vonulatot tud kölcsönözni alkotásainak. Ezt követően a szerző Ha jártak is itt angyalok kezdetű verse hangzott el.
Ezt Gyurász bemutatkozása követte – első körben elárulta, mit jelent neki az alkotás.
Számomra az írás […] egy biológiai folyamatnak, az emésztgetésnek az eszköze”.
Kijelentéséhez hozzáteszi, hogy molekuláris biológiát hallgatott az egyetemen amellett, hogy irodalommal foglalkozott. Ahogyan Gyurász magyarázta, mindkét elfoglaltságban jelen van a dolgok „szétszedése”, elemezgetése – a feldolgozáshoz az írás és a költészet biztosít számára eszközöket. Fejtegetését a Babaváros című vers felolvasása követte.
Mészáros a felolvasás után a bemutatott kötetek borítódizájnjára tért rá – fontosnak tartja ugyanis, hogy a szerzők debütáló darabjai felkeltsék a figyelmet, s egyfajta képet alkotnak a bemutatkozó íróról is. Hangsúlyozza, hogy nem konceptkötetekről van szó. „Egyik kötet sem akar homogén lenni”, állítja Mészáros, aki ezután arról kérdezte a szerzőket, hogy van-e olyan szerző, akire példaképként, egyfajta „mesterként” tekintenek."