Juhász Katalin írt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Márai-estjéről az Új Szóban. A tudósítás teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Kedden négytől negyed nyolcig Márai Sándor volt a főszereplő a pozsonyi Brämer kúriában, azaz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, ahol meglepő dolgok derültek ki.
Ötvös Anna kassai történész a Keresd a nőt!-szlogen jegyében azzal szerzett szakmai hírnevet, hogy mindent kiderített az írózseni feleségéről, Matzner Ilonáról, azaz Loláról, a kassai úrilányról, aki vállalva a kezdeti nélkülözést és a későbbi emigrációs bizonytalanságot, egy életen át kitartott férje mellett. Senki sem tudta, hogy mindvégig naplót vezetett, remek íráskészségről téve tanúbizonyságot. Nem sejthette, hogy sorai egyszer majd nyomtatásban is megjelennek. A két vaskos kötet 2022-ben látott napvilágot Ötvös Anna jóvoltából.
Nem sokkal korábban, 2018-ban egy aukción felbukkant Márai Sándor húgának, Grosschmid Katónak a tinédzser-kori naplója, amelynek eredeti példánya Várpalotán tekinthető meg, a belőle készült könyv viszont bárki számára elérhető. Bal oldalon az erdeti kézírás látható, jobb oldalon ugyanaz nyomtatott változatban.
Grosschmid Kató 1918 márciusában, a 14. születésnapján kapta pedagógus végzettségű édesanyjától a könyvecskét, azzal a bejegyzéssel, hogy mostantól már nem gyerek, és ideje, hogy feljegyezze gondolatait, Ugye érezzük a pedagógia megfontolást? A naplóírás ugyanis az önművelés egyik legjobb eszköze: segíti az önkifejezést, rendszerességre szoktat, és alapja az őszinteség, hiszen az ember magának írja le mindazt, amit fontosnak tart. Kató kezdetben lelkesen lejegyezte, hová utazott, hogyan zajlott az élet ebben a négy gyermekes kassai családban, mi történt a suliban és kikkel bulizott a hétvégén. Később a bejegyzések megritkultak, majd a város Csehszlovákiához csatolása után teljesen elhaltak.
Ötvös Anna utánajárt a barátnőknek, barátoknak. Kiderítette, hogy mindannyian elsőrangú polgári famíliákból származtak, édesapjuk komoly tisztséget töltött be a város gazdasági, társadalmi, politikai életében. És hogy a szülők baráti köre határozta meg a gyerekek kapcsolatrendszerét. Sándor bátyját Kató összesen kilenc alakalommal említi, talán a hat év korkülönbség miatt. Általában Sanyi utazásairól vagy egészségi állapotáról ír, de a költőpalánta első nyilvános szereplése is bekerül naplójába. Sanyi a Kassai Katolikus Autonóm Kör közgyűlésén olvasott fel három verset Emlékkönyv című debütáló kötetéből, amelyet saját költségen adott ki 100 példányban. A biztató méltatásban az áll, hogy remélik, az ifjú poéta sok babért arat még írói munkássága során. Nos, fején ütötték a szöget."