Ladányi István A zsoltárokról és Babilon folyóiról című tárcája az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"A legjobb a készülődés. Utazásra, egy kapcsolatra, új munkahelyre, egy új tantárgyra, amit még nem tanítottam – vagy akár egy írásra, mint ez most, amikor még csak jegyzetelek, keresgélek. Ilyenkor mindig éri az embert valamilyen meglepetés. Így bukkant fel a Biblia és irodalom kurzusom tervezése közben gyerekkorom egyik nagy slágere, a Boney M. együttes By the rivers of Babylon című száma.
Amikor a Boney M. dala a sikerlisták élén tanyázott, akkor mi, kamaszodó rockerfiúk limonádénak minősítettük az ilyen diszkószámokat, ráadásul hallottunk valamit arról is, hogy playbackről megy az egész, azok négyen csak ugrálnak és tátognak, minden egy producer műve csupán. A dal viszont fülbemászó volt, gyönyörűen szóltak a dobok, aki egyszer hallotta, nem felejtette el. Erre kiderül, hogy a csillogó-vidám diszkósláger tulajdonképpen a 137. zsoltár feldolgozása – és a hazájukból elhurcoltak, a menekültek, a száműzöttek himnusza. Így már nem is tűnik annyira vidámnak a dal, mint a zentai pincediszkóban a hetvenes évek közepén-végén, amikor mindenki ujjongva ugrált rá, és üvöltötte azt a néhány sort, amit érteni vélt belőle.
Nevek és álnevek
A napokban múlt egy éve, hogy meghalt a mágus, a diszkó császára, művésznevén Frank Farian, aki a hitleri Német Birodalomban született Franz Reuther néven 1941. július 18-án, és mindenféle zenei próbálkozások után a Boney M. fantázianevű projektben találta meg a számítását. Ő maga a háttérben maradt ugyan, de gyakorlatilag mindent a kezében tartott. Mesterséges intelligencia még nem létezett, de az elektronikus eszközök rendelkezésre álltak, és ezekkel csiszolta, manipulálta a rögzített felvételeket. A frontember énekét is ő maga énekelte fel, és torzította a karibi táncos Bobby Farrell megkomponált karakteréhez a hangot. Így nemcsak a felvételeken, hanem a koncerteken is az előre rögzített, tökéletesre komponált zene és ének szólt, az együttes tagjainak, mint dróton rángatott bábfiguráknak, csak el kellett táncolniuk – és tátogniuk – a dalokat. A csoport nevét is Frank Farian találta ki, talán a legendásító névmagyarázatokat is: az egyik szerint Bonaparte Napóleon gyermekkori beceneve volt a Boney, amit a világhódító császárt megvető brit sajtó gúnynévként terjesztett el, az M. pedig egyszerűen a music szó rövidítése. Más változatban a Boney egy, az NSZK-ban népszerű ausztrál televíziós sorozat hősének neve volt, a négy vonalból álló M betű pedig az együttes négy tagját jelenti."