Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - a Komáromi Jókai Színházban. Havran Kati írása az Új Szóban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"A táncosok bevonása és a zene újraszínezése adják Gál Tamás és Gergye Krisztián rendezésének az alapját. A magyar színháztörténet legendás darabja, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról sodró lendületű darabként, kortárs esztétikával került színpadra.
A Komáromi Jókai Színház Képzelt riportja hömpölyög: egyenletes sodrású, olykor megáradó színpadi áramlásként ragadja magával a nézőt, mindvégig biztonságos távolságban a realista játékmódtól. Az előadás sajátos lebegtetettségben tartja a nézői perspektívát: nem különül el világosan, hogy a popfesztivál eseményei közepén állunk-e, valamelyik szereplő tudatán keresztül, gondolati szűrőn át érzékeljük a történéseket, vagy éppen a tömeg perspektívájából látjuk kibontakozni a történetet.
A rendezői koncepció nem a fesztivál konkrét eseményeinek rekonstruálására törekszik, a hangsúly az események kronológiája helyett azokra az érzésekre, hangulatokra és kollektív élményekre helyeződik, amelyek ebben a közegben megszületnek.
A történések így nem egymást követő eseményekként, hanem élmények és tudatállapotok sorozataként jelennek meg.
Az előadás hömpölygésének érzetét egyúttal a tömegjelenetek intenzitása is fokozza, melyeket a rendezés a táncosok hangsúlyos bevonásával hozza létre.
Nem kis kihívás egy több mint ötvenéves rockmusicalt színre vinni. Egyfelől a műfaj kötöttségei miatt a darabon nem lehet egyszerűen „csavarni egyet”: a musical szerkezete eleve meghatározza az előadás ritmusát és kereteit. Másfelől, ha a rendezés kultuszdarabként, piedesztálra emelve kezeli a művet, akkor könnyen elveszítheti kapcsolatát a jelen idejű nézői tapasztalattal. A kérdés tehát az, hogy a már kanonizált művet hogyan lehet megszólaltatni úgy, hogy az a mai közönséghez szóljon."