Juhász Katalin írt Barak László Beton és disznózsír című kötetéről az Új Szóban. A kritika teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Barak László a mi kis szlovákiai magyar közösségünk egyik legnagyobb szájú publicistája. Kevesebbek által ismert költői énje sem nevezhető visszafogottnak. Nemrég viszont történhetett valami a lelkében. Új verskötete ugyanis olyan, mintha nem is ő írta volna, hanem az egyik angyal a Berlin felett az ég című filmből.
Állítsd be, hogy az Új Szót az elsők között lásd a Google keresőben!
A szerző korábban gyakran állított össze koncept-köteteket egy-egy témára fókuszálva, minimalistára stilizált, élőbeszéd-szerű nyelven. A költői szerepjátékok során többnyire ütős karaktereket választott, akik mögött azért a robusztus harcos is felsejlett. Mintha a valós élethelyzetek, történetek megragadásán és felmutatása mellett a nyelvi kísérletezés lett volna a szerző fő célja. Ezúttal azonban más a helyzet.
Miért kínoz minket a szerző?
Önök nyilván egyetértenek velem abban, hogy a Beton és disznózsír (Kalligram, 2026) meglehetősen hatásos kötetcím. Tényleg valami ilyesmire van szükség manapság a figyelemfelkeltéshez… bár anno már Tolnai Ottónak és Parti Nagy Lajosnak is tetszett ez a szó (Költő disznózsírból - Egy rádióinterjú regénye, 2004, Kalligram).
Ha négyszemközt lennénk most Barak Lászlóval, tudnék ajánlani neki pár verscímet a tartalomjegyzékből, amelyek kötetcímek is lehettek volna (Ki figyel rád?, Boomer és kora, Rémálomfejtés, Leül a por, Mit keres itt ez az ember?, A csellengőhöz, Hazárd…). És további tíz idézetet különböző versekből.
Alaposan megrágtam mindet. Volt időm, hiszen legalább két hónapja „cipelem” magammal mindenhová ezt az alig 105 oldalas kis kötetet. Napi 3-4 verset bírtam csak elolvasni belőle, ezek aztán ott zakatoltak az agyamban a sarki boltban, takarítás közben, mosogatás közben, úszás közben, 38 fokban a buszmegállóban, 33 fokban a panellakásban, álmatlan éjszakákon, pörgős munkanapokon… Száz szónak is egy a vége: manapság nyilván mindenki a túlélésre koncentrál, nem pedig olyan rímek nélküli, csupán a mondatritmus által hajszolt költeményekre, amelyek elbizonytalaníthatják. Ha valaki mégis sorban állna még, az keresse a léleképítő magyarországi üzletembereket, illetve Barak László új verskötetét."
