Jókai-emlékév: Jókai Mór és a bubónarratíva. H. Nagy Péter írása az Új Szóban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"1831 a kolera éve volt. A járvány az indiai szubkontinensen tört ki, majd az Orosz Birodalmon keresztül jutott át Európába, később Észak-Amerikába. A rossz egészségügyi körülmények és a szennyvízelvezetés hiányosságai egyaránt hozzájárultak a gyors terjedéshez. (A testi funkciók tabuként való kezelésének időszakában az elsődleges tünet soha nem tapasztalt szégyenérzettel és undorral társult, azonnali stigmatizációt vonva maga után.) Ugyanakkor döntő fontosságú volt az időjárási tényező.
A Tambora kitörése 1815-ben az egész Földre kiterjedő 3-4 fokos lehűlést okozott. Ez vezetett a „nyár nélküli év”-hez, amely alatt az emberek különös égi jelenségekre lettek figyelmesek. A következmények igen szerteágazóak voltak, és lényegében egyik sem magyarázható meg a klímatörténeti nézőpont nélkül, a vulkanikus lehűlés globális katasztrófa volt, mindenhol éreztette a hatását, befolyásolta még a politikai viszonyokat is. A Tambora-fagy pedig egy specifikus járvány, a kolera pandémiává válásához vezetett.
Kazinczytól Jókaiig
A korabeli Magyarországon több jelentős alkotó dokumentálta a kolerával kapcsolatos eseményeket. Például Kazinczy Ferenc levelezésében számos passzus foglalkozik azzal a kórral, amelynek az író is áldozatául esett. Mások, például Kölcsey Ferenc is, sűrűn kommentálták az 1831-es eseményeket, de a járvány újabb hullámai sem engedték feledésbe merülni a közelmúlt történéseit, ami kedvezhetett a kolera irodalmi témává válásának. Az 1831-es kolerafelkelés a háttere Jókai Mór Szomorú napok című, 1848-ban keletkezett (majd 1856-ban megjelent) regényének. Az író sötét tónusú, gótikus elemeket tartalmazó szinkretista regénye mindenekelőtt a bűn feltárását tematizálja, így csak érintőlegesen foglalkozik magával a kolerával. Nem a betegségre, hanem a járványhelyzetből adódó társadalmi mozgásokra, defektekre és sorsvonalakra koncentrál, melyeknek viszont részben – mint a felkelés esetében – a ragály képezi a gyújtópontját."