Gubis Éva regényének részlete az Irodalmi Szemle-online-on jelent meg. Teljes terjedelemben az Irodalmi Szemle online felületén jelent meg.
"Csip
Újév napján látja szétrobbanni egy varjú fejét. Petárdát evett a madár, illetve nem volt ideje megenni, egy pillanat alatt történik az egész, sercen az öngyújtó, repül a gyutacs, alig ér földet, a varjú már ott van, felkapja és bumm. Egy fiú dobta a szomszéd garázskapuk előtt hülyéskedő kölykök közül. Mindezt azért követheti a sercenéstől kezdve, mert már megint a panelük oldalában álldogál, a szokásos helyén a biciklitároló és a parkoló között félúton. Nincs más történés az üres újévi utcákon, egy ideig nézte a hóesést, és csak aztán valamikor verődtek össze a srácok. Bencét és Lillát még nem hallja, hogy leértek volna a negyedikről. Az üres babakocsi fékét kattintgatja, és a varjún gondolkodik.
Összes megfogadott optimizmusával sem tudja kedvező jelnek elkönyvelni. Mérsékelt babonasága Újév napjára pont kiterjed, eszi is ilyenkor a lencsét, igyekszik olyan napot kerekíteni, amit egész évben el tudna fogadni. Ezért is álldogál a helyén, erre jön a varjú, és belerondít. Baljós egy állat, fekete szín ‒ persze a varjú nem tud mást nyújtani ‒ és hát a robbanás, csúnya kezdése az évnek.
Nem gondolkodik, megindul a srácok felé, viszi a lába. Ha egy pillanatra is belegondol, biztosan nem megy oda hozzájuk , ritka nagy pazarlása annak a kevés időnek, amit egyedül tölthet. De a röhögcsélő gyerekek izgatott undorral állják körül a szétroncsolt fejű állatot, cipőorral piszkálják, az egyikük botot is hoz, látnia kell.
Pár lépésre tőlük felismeri, hogy az egyik srác, kinézetre a legfiatalabb, a Pisszerné virágágyásából szerzett karóval bökdösi a tetemet, először csak finoman, talán meg akar győződni róla, hogy tényleg halott. Hülye aggály egy fej nélküli lénnyel kapcsolatban, de ki tudja, talán hallotta a lefejezett tyúkok történetét."