A mindennapjaim szerves részét a munkám tölti ki. Mivel segítő szakmám van, így a teendőim nem érnek véget a munkaidőm lejártával. Sajnos többször is a szabadidőm rovására megy, de nagyon igyekszem arra, hogy legalább a hétvégére kikapcsolódjak. A maradék szabadidőmben a hobbijaimnak élek. Mostanában sokat foglalkozom készülő regényemmel, a héten is rajta fogok dolgozni.
A kisregény a második világháború utáni időszakba szippantja az olvasót, amikor a kék- és fehércetlik híre járja körül a felvidéki magyarságot, lobogtatva a magyarországi lakosságcsere vagy a csehországi kitelepítés lehetőségét. A történet középpontjában a megnémult, árva Ancsa áll, aki nagybátyjával és annak családjával él.
Igyekszem alapos kutatómunkára és élő elbeszélésre építeni a történetet, de a szereplők egytől egyig a képzeletem szüleményei. Helyenként azért élek az írói szabadságommal, de figyelem előtt tartom a történelmi hitelességet. Ennél többet egyelőre nem is írnék róla, mert a történet folyamatosan formálódik a kezem alatt. Remélem, hogy hamarosan egy igazi szinopszist hozhatok róla.