Csehy Zoltán kritikái Takács Zsuzsa, Závada Péter, Körösztös Gergő, Mezei Gábor, Röhrig Géza és Marsó Paula versesköteteiről a Műútban jelentek meg. Teljes terjedelemben a Műút online felületén olvashatók: https://muut.hu/archivum/47721.
"A költői én megragadhatósága, önazonossága és kitárulkozása a lírában máig az intimitás megnyugtató illúzióját kelti. Takács Zsuzsa önmagával néz szembe, amikor a másikat keresi, a veszteséget saját hiányként, öncsonkolásként éli meg, ráadásul az önfelszámolásra kényszerített, rabosított test és lélek későn felismert szégyeneként. Závada Péter generálja az ént, szimulációs technikával rendez be antropomorf tájat, adagol érzelemimitációkat, Körösztös Gergő a belső flórát és faunát térképezi fel, és szinte laboratóriumi gondossággal dobozolja be a felhalmozott, archiválandó „élményanyagot”. Mezei Gábor szenvtelen lerakatversei ugyancsak szembe mennek a hagyományos líraképzetekkel, s miközben a szerző felszámolja az „állományt”, a szövegek maguk alá temetik a gondosan kimért teret is. Röhrig Géza a kisbetűs semmike alakmásának fordulatosan groteszk történetén keresztül alkot meg egy önéletrajzi elemekkel is átitatott szerepet, mely ugyancsak önfelszámoláshoz vezet. Marsó Paula a légköri viszonyok és égi jelenségek dinamikáján keresztül beszél a párkapcsolatról, és számoltatja el a nyelvet, a szöveghagyományt, a filológiát a jelentések, a torzítások és igazságok hűtlen kezelésének ügyében."