Köszönöm a kérdést.
Régiónk első diplomás női orvosdoktora, Hugonnai Vilma és indiai-magyar identitású/származású festőművésze, Amrita Sher-Gil életútjával foglalkozom. E életutakon keresztül a modern női identitás, a kultúraközvetítés és az emlékezet konstrukcióinak vizsgálatával, identitás-/konstrukcióváltásokkal/, ezek értelmezési lehetőségeivel igyekszem foglalkozni. Szemlélődésem középpontjában azok a női életstratégiák állnak, amelyek a 19–20. század fordulóján, illetve a modernitás korában a hagyományos társadalmi szerepek határait feszegették. Fontosak a létrejövő státuszváltások, a női autonómia narratívái, valamint az, hogyan alakult, alakulhatott e kivételes életutak kulturális emlékezete. Miről is van/lehet szó e narratívában?
- Nem a „nők történetéről” általában, hanem a női kivételesség és társadalmi elfogadás konfliktusáról,
- Nem csak karriertörténetekről, hanem identitásváltásokról és önértelmezésekről,
- Nem csak Hugonnairól és Sher-Gilról mint személyekről, hanem „kulturális közvetítőkről”:
Hugonnai: tudomány – gyógyítás – nőnevelés – társadalmi reform, Sher-Gil (és családja): Európa – India –művészet – „transznacionális/transzkontinentális identitás”.
És talán a legizgalmasabb „új” fogalom a „női örökségképzés” lehet, azaz hogyan is jöhet/-ett létre egy egykor vitatott női karakterből később nemzeti vagy nemzetközi ikon.
Ha egyetlen mondattal kéne minderre válaszolnom, a modern női identitás és kulturális emlékezet formálódását igyekszem újrafogalmazni Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil életútjain keresztül, különös tekintettel a specifikus határátlépésekre, valamint a női teljesítmények történeti kánonba kerülési lehetőségeire. Olyan női életutakat szeretnék és igyekszem követni/kísérni, amelyek a maguk korában kivételesnek számítottak, mára pedig kulturális örökségünk értelmezésének fontos alappilléreivé, pontjaivá váltak.
Részleteiben: Hugonnai Vilma: a tudáshoz és hivatáshoz való jogot, Amrita Sher-Gil: az önazonos alkotáshoz és kulturális kettősséghez való jogot, a cseh női példaképek pedig: a társadalmi jelenlét és kollektív emlékezet narratíváit képviselik.


