Benyovszky Mánya Ágnes írása Gráczer L. Tamás Budai hóhér-sorozatának harmadik kötetéről az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Mintha meghallotta és -szívelte volna Gráczer L. Tamás mindazt, amit a Budai hóhér sorozat első két kötetének elolvasása után itt, az Új Szó hasábjain kifogásoltam, javasoltam (például az olvasó tájékozódását segítő térkép a regények legfőbb helyszínéről, a középkori Budáról). A széria Szentháromság címet viselő harmadik kötetével a szerző visszatalált az eredeti hangjához, amellyel az első rész megjelenésekor új színt vitt a magyar krimiirodalomba (és az én eddigi olvasmányélményeim közé).
Állítsd be, hogy az Új Szót az elsők között lásd a Google keresőben!
Újra Budán vagyunk, ezúttal az úr 1467. esztendejében. A népmesék igazságos Mátyás királya a kolozsvári bíró megleckéztetése helyett valóságosabb problémákkal bajlódik: harcol a törökkel, a huszitákkal és a volt apósával, küzd a pénzhiánnyal és az országon belül és kívül ellene összeesküvőkkel, ráadásul „pénzügyminisztere”, a kikeresztelkedett zsidó Ernuszt János is kellemetlen ügybe keveredik. Mindeközben hóhér hősünk (és mint később kiderül: hős hóhérunk), Marcus nemcsak „munkaköri kötelességeit” végzi naphosszat, hanem – korábbi sikeres nyomozásai miatt ezúttal is – megbízást kap egy magánügy és egy egész közösség, a budai zsidóság életét veszélyeztető gyilkosságsorozat felderítésére. Amelyek során gyerekek halnak – az előző két részben előforduló esetekhez képest jóval szörnyűbb – (kín)halált.
Marcuson hatalmas a nyomás, mindenki tőle várja a megoldást. Talán nem árulok el vele titkot, hogy kedvese, az eszes és csodaszép Regina, valamint háromra kiegészült hóhérsegédcsapata hathatós közreműködésével az utolsó oldalig minden ügyre fény derül, és (majdnem) minden bűnös meglakol.
Aki azonban könnyed, izgalmas nyári olvasmányt keres, ne ezt a regényt pakolja el a strandszatyorba. Az izgalom és a feszültség ugyan garantált, de a nem minden ok nélkül „karóbahúzó” becenévvel illetett, bukott havasalföldi fejedelemnek, az éppen Budán, Mátyásnál raboskodó „Drakulának”, azaz Vlad Tepesnek köszönhetően a borzalom és az iszonyat is szinte tapintható. A Budai hóhér sorozaton edződött olvasó találkozott már Marcus munkaeszközeinek és -módszereinek részletező bemutatásával, de mindaz dajkamese ahhoz képest, ahogy Gráczer L. Tamás a havasalföldi fejedelemmel, a téma szakértőjével elmesélteti a karóba húzás mikéntjét – kezdve a megfelelő faanyag kiválasztásától az elítélt karóba húzásának különböző módozatain át a kivégzőeszközre kent disznózsír nélkülözhetetlen szerepéig."
