Hogy min dolgozom a héten? Pontosan ugyanazon, mint a többi átlagos héten, amikor is igyekszem kijátszani az idő, a tér, a dimenzió szűkre szabott kereteit, és belepréselni egy napomba annyi feladatot és aktivitást, amennyit egyébként talán lehetetlen is.
A versenyszférában dolgozom, ahol ez a fajta túlpörgés standard ritmusnak minősül. A munkahelyi kötelességeim mellett kétgyerekes anya vagyok, ez a szerepköröm biztosítja számomra a hasonló fordulatszámot a második műszakban is. Mindezek után természetesen következik a nap végére egy igazi, hamisíthatatlan zokniagy, és ez az oka annak, hogy az elmúlt tizenöt évben, mióta családom van, hozzászoktam a hajnali ébredéshez. Mindennap reggel négykor indítom a napomat, természetesen egy méregerős ristrettóval. Ekkor még csendes a ház, tiszta az agyam, tudok gondolkodni, olvasni és írni is. Novellista vagyok, rövidprózát írok, a reggeli kávém mellé olvasmányként is novellákat fogyasztok. Hálás vagyok, amikor reggelente van lehetőségem sétálni egyet a kertben, töltődni. Ilyen idilli napindítás után, ugye, az lenne az igazi, ha arról mesélnék, hogy energiával telten leülök a gépem elé, és órákon keresztül úgy ontom magamból az új, természetesen jobbnál jobb szövegeket, mintha diktálnák. A valóság természetesen nem ez. Sokkal ritkábban tudok annyit írni, mint amennyit szeretnék, vagy egyáltalán bármit is írni.
Ami az aktuális feladataimat, céljaimat illeti, örömmel várom az áprilisra visszajelzett megjelenéseimet, miközben azt is tanulom, hogy tudjak hosszabban, még intenzívebben örülni minden eddigi sikeremnek is. Az elmúlt két évben folyamatosan kaptam publikációs lehetőséget olyan irodalmi lapokban, platformokon, amelyeket szakmailag sokra tartok, és ezzel hatalmas vágyam teljesült. Igyekszem folyamatosan írni, tartani a magam diktálna tempót, és legalább havonta egy újabb novellát publikálni, minimum kettőt pedig megírni. Dolgozom egy újabb novellásköteten, melynek egy részét ezek a publikált novellák alkotják majd, illetve több elvetett terv után most végre megfogalmazódott bennem egy regény ötlete is. Az elkövetkező héten a regénnyel kapcsolatos brainstorming következik, igyekszem papírra vetni a történet vázlatát, valamint azokat az ötletmozaikokat, amelyek a téma kapcsán eddig megszülettek a fejemben.
S mindezek mellett leszek még a héten kocabringás, kiskertész, logisztikai szakember a családban, szakszervezeti vezető a munkahelyen, lányaiért izguló anya a Tompa Mihály Szavalóverseny kerületi fordulójában. Ja, … és a magaságyást is be kellene végre fejezni már.