BÁZIS
search
search
HU / SK / ENG

Balogh Endre

5. 18. Szöveg

Balogh Endre írása irodalmi érték és identitáspolitika kapcsolatáról a Prae-n

Balogh Endre Hogyan nem kapott nemzetközi díjat Nádas Péter. Amikor a politikai korrektség végképp legyőzi az irodalmi minőséget című írása a Prae-n jelent meg. Teljes terjedelemben a Prae online felületén olvasható.

"A Die Zeit 22. számában jelent meg a Világ Kultúráinak Háza 35 ezer eurós, jelentős irodalmi díjának odaítéléséről egy roppant zavarba ejtő írás. A cikket a díj zsűrijének két tagja, Juliane Liebert és Ronya Othmann jegyzi, a műfaja bennfentes kibeszélés által történő problémafelvetés lehetne. A témája pedig az, hogy a díj odaítélésénél fontos volt az ideológia, de ezek mellett elsikkadt az irodalmi minőség. A magyar vonatkozás Nádas Péter Rémtörténetek című regénye.

Vannak olyan kérdések, amelyeket csak azok tudnak feltenni és megvilágítani, akik közel vannak a tűzhöz, egyébként konteók, összeesküvéselméletek világába csöppenünk. Ilyen a díjak világa. Ki miért kapja meg? Ki mit tett azért, hogy...

Die Zeit című, nagy múltú német hetilapban a két szerző elmeséli, hogy 2023 tavaszán egymástól függetlenül lettek a berlini Haus der Kulturen der Welt (HKW  – Világ Kultúráinak Háza) által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díj zsűrijének tagjai, velük együtt heten voltak. Ez rangos díj: a 35 000 eurót 2009 óta a kortárs nemzetközi irodalom egy-egy művének és első német fordításának ítélik oda úgy, hogy a szerző 20000, a fordító pedig 15000 eurót kap. Többek között Amos Oz, Teju Cole, Marie NDiaye és mások kapták meg eddig.

HKW  – Világ Kultúráinak Háza

A Világ Kultúráinak Háza Berlinben

A zsűri tagjai a szerződéshez a díj értékelési szempontjait írásban is megkapták, és mint írják, az első ülésen fel is olvasták nekik:

„A pályázatokat nem a szerző/fordító hírneve, hanem a könyv minősége alapján bírálják el (...) A pályázatok elbírálásakor a kiadó, a szerkesztő, a szerző, a fordító, ezek nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai és vallási nézetei tekintetében nem kivételeznek és félreteszik az előítéleteiket.”

A következőkben leírják, hogyan zajlott a folyamat. Minden zsűritag véletlenszerűen kapott mintegy 20 könyvet, melyekről rövid kritikát írtak, és kiválasztottak hármat a longlistre. Minden könyvhöz mindenki hozzáférhetett, így mindegyiket meg is lehetett beszélni. Hosszas és termékeny vita zajlott, amelynek során összeállt a „longlist”, amelyből aztán kiválasztották a győztest.

De azon a napon, amikor meg kellett határozni a shortlistet, mint a szerzőpáros írja, a korábbi vita kicsúszott a civilizált mederből. A shortlisten hat könyv szerepelt, és a hét zsűritag mindegyike hat pontot adhatott, könyvenként egyet. A HKW illetékesei vezették az ülést, szavazati jog nélkül. A szavazás ezután nyílt volt.

Az irodalmi szempontok alapján összeállított szűkített listára egy francia nyelven író, Párizsban élő szenegáli, egy, az Egyesült Államokban élő dél-koreai, egy, jelenleg Berlinben száműzetésben élő orosz, egy fehérorosz, egy mexikói és egy francia író került. Egy férfit és öt nőt jelöltek volna."

VISSZA