Az MMA, az NKA és az Alkotmánybíróság. Balogh Endre írása a Prae-n jelent meg. Teljes terjedelemben a Prae online felületén olvasható.
"Óriási hatalmat, vagyont kapott többek közt abból a célból, hogy „a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait” védelemben részesítse, és „a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét” elősegítse, erre külön kötelezte is egy 2014-es alkotmánybírósági határozat. Cikkünkből kiderül, hogy az AB-határozatban foglaltaknak nem tett maradéktalanul eleget, épp az ellenkezőjét tette az Irodalmi Tagozat, amikor tagjait felvette, illetve akkor, amikor lehetősége lett volna az NKA-ban a sokszínűséget segítő döntéseket meghozni. Ezeket az MMA tudná – érdemi bocsánatkérés kíséretében – elismerni, kiküszöbölni és megváltoztatni, a nyilvánosság és a parlament felügyeletével, különös tekintettel arra, hogy ez az MMA-törvényben is feladata: „figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja”.
Utólagos normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémiát létrehozó törvényt az alapvető jogok biztosa, és 2014 májusában született határozat a tárgyban. Ebben a határozatban az AB kimondja: „a köztestületi formában működő MMA-nak az Alaptörvény értékrendjét meg nem sértve, a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie. Ezt a követelményt a törvényhozónak is – mind az MMA tagsági összetételére, mind pedig a tevékenységére vonatkozó szabályok kialakítása során – tiszteletben kell tartania, maga a köztestület pedig szervezeti felépítése és működése során a művészeti tevékenyég pluralizmusát kell hogy tükrözze, illetve elősegítse” (16). A (17) bekezdés szerint pedig az „alaptörvényi szintre emelt köztestület ezeknek a szabadságjogoknak a kiteljesítését hivatott szolgálni, és közfeladatainak gyakorlása során – az állam művészeti kérdésekben tanúsítandó semlegességének követelményét szem előtt tartva – éppen a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét kell elősegítenie.”
Érdemes ezt a határozatot részleteiben tovább ízlelgetni: „a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie”, „szolgálni”, „a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét kell elősegítenie”. Szolgálni, védelemben részesíteni és elősegíteni.
Az MMA nem babbal gurigázik, köztestületként a 2026-os költségvetése 13.993 Mrd Ft, azaz csaknem 14 milliárd forint (ennél várhatóan kicsit lesz csak több az idei teljes NKA-keret). Eközben más, nem állami, azaz civil művészeti szervezetek tömege került kifejezetten súlyos anyagi helyzetbe. Kíváncsi lettem, hogy miképp részesítette védelemben a művészeti élet pluralitását, hogyan segítette elő a sokszínűséget a köztestület.
A Pesti Vigadó – fotó: vigado.hu
Én elsősorban az irodalmi életet követem nyomon, most is az MMA Irodalmi Tagozatának tagságát, valamint az irodalommal kapcsolatos kuratóriumi munkáját tekintettem át. Előljáróban el kell mondani, hogy az írótársadalmat hagyományosan két szervezethez, a Magyar Írószövetséghez vagy a Szépírók Társaságához szokták sorolni, előbbiről sok szó esik még e cikkben, utóbbiról csak annyit, hogy olyan nevek tudhatták magukat a Szépírók Társasága tagjai között, mint Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter, Petri György, valamint jelenleg Bodor Ádám, Gergely Ágnes, Kornis Mihály, Ladik Katalin, Marék Veronika, Takács Zsuzsa vagy Visky András. Nem minősítem ezzel az Írószövetséget, de jelzem, hogy a Szépírók esetében nem éppen gittegyletről van szó.
Mindent és semmit
Az MMA nem csak a mindenkori saját költségvetésével (2026-ban 13.993 milliárd forinttal) képes befolyásolni a művészeti életet, hiszen közpénzből felújított vagy jó állapotban megkapott ingatlanjaival is jelen van: ilyen a Műcsarnok, a Pesti Vigadó, a Hild-villa, a volt BM-kórház ingatlanegyüttese – benne a Walter Rózsi-villa, a volt Grünwald- és Herczel-szanatóriumok és további épületek –, vagy éppen a volt MÚOSZ-székház az Andrássyn. Emellett kurátorokat is delegál az irodalmi civil szervezetek és irodalmi kiadók működését segítő különböző művészetfinanszírozó testületekbe: cikkemben, az irodalmi életet tekintve, a Nemzeti Kulturális Alapot emelem ki. Az NKA kuratóriumai többségi döntéseket hoznak, az MMA a kurátorok számának egyharmadát delegálhatja, amire az NKA-törvény Balog Zoltán miniszter által 2015-ben benyújtott módosítása után nyílt lehetőség, megváltoztatása nem ütközik akadályba most sem. (De már a 2011. végi NKA-átalakításoknál ehhez hasonló helyzetet alakított az akkori alelnök, L. Simon László.)
A Műcsarnok – fotó: mucsarnok.hu
Mivel a minisztérium is delegál, előfordult két alkalommal is, hogy az MMA irodalmi szakkollégiumokat érintő kurátorai az 50%-ot is elérték. Volt olyan szakkollégium, melyben 8-ból 4 MMA-tag volt (Vári Fábián László, Gróh Gáspár, Prof. Dr. Jánosi Zoltán és Takaró Mihály), és előtte ugyanez pepitában (Dr. Bertha Zoltán, Dr. Falusi Márton, Dr. Iancu Laura és Orbán János Dénes).
Azaz megvalósíthatták volna az AB-határozatban foglaltakat: „a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét kell elősegítenie”, „a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait egyaránt védelemben kell részesítenie”. Hiszen NKA-ösztöndíjakról, folyóirat-támogatásokról, könyvkiadói támogatásokról, rendezvénytámogatásokról döntöttek éveken keresztül – volt kuratórium, ahol mellettük elfért Erős Kinga, az Írószövetség elnöke is. (Az MMA a közmédiára kis kihatással van – jó cél volna, hogy a jó művészet ott is megjelenjen –, nem véletlen, hogy Erős Kinga feltűnik a Közszolgálati Tanácsban is, az MMA közvetlen delegáltja, Győrffy Ákos mellett.)
A Walter Rózsi villa – fotó: Kovács Dániel
Sajnos az NKA-ban az MMA kurátorai nem a művészeti élet pluralitását segítették elő, hanem például azt, hogy az NKA-tól az utóbbi 5 évben a Magyar Írószövetség mintegy 12-szer több forráshoz jusson, mint a Szépírók Társasága (203.700.000 vs 16.500.000 Ft, azaz több mint kétszázmillió viszonyul a tizenhatmillióhoz).
A kurátorok tehát úgy tettek, mintha a sajátjukkal szórakoztak volna, holott közpénzről volt szó, és mindezt úgy tették, hogy előtte az Alkotmánybíróság határozatban kötelezte az MMA-t az egyenlő esélyek megteremtésére."