Penge. Nagy Csilla kritikája a Zsilka Tiborral Anton Baláž által készített interjúkötetről, amely Csanda Gábor fordításában jelent meg magyarul, az Új Szó kulturális mellékletében, a Szalonban jelent meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvasható.
"Zsilka Tibor irodalomtudós, nyelvész, egyetemi professzor a hatvanas években kezdte szakmai pályáját. Stilisztikai, szemiotikai és irodalomelméleti kutatásai, a műfordítással kapcsolatos vizsgálódásai, valamint filmszemiotikai elemzései a nemzetközi tájékozódás igényét, valamint a több kultúrában (mindenekelőtt a magyar és a szlovák nyelvi és kulturális közegben) való jártasságot jelzik. Az interjúkötet – amely a palásti gyerekkortól az Ipolyságon, Pozsonyban, Nyitrán, külföldi egyetemeken eltöltött éveken át a közelmúltig mutatja be az eseményeket – képet ad az életút alakulásáról, a magyar–szlovák identitás kettősségének tapasztalatáról, a pályaválasztás körülményeiről, valamint a kutatói és oktatói karrierút állomásairól. A fejezetek kronologikus rendben, a történelmi-társadalmi változások viszonylatában érintik a gyerekkor, a család, az iskola történéseit, azonban a könyv nemcsak az önéletrajzi eseményekre, hanem az adott időszakokat jellemző kulturális változásokra, szellemi műhelyekre, hatástörténeti kapcsolatokra vonatkozóan is orientál.
Zsilka Tibor a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatja tanulmányait, ahol olyan személyiségekkel kerül kapcsolatba, mint Rudolf Sloboda, Rudolf Chmel, Kovács István, Milán Rúfus, Koncsol István és Käfer István. Prágában, a Károly Egyetemen egy szemesztert tölt, amely során Rákos Péter, valamint Jan Mukařovský irodalomelméleti előadásai és a strukturalizmus van rá hatással. Ezt követően Nyitrán, a Magyar Nyelv és Irodalom Intézetben vállal tanársegédi állást Csanda Sándor vezetésével, ahol a tanszék irodalmi és kulturális kapcsolatai révén érkező magyar írókat, költőket fogadja (Weöres Sándort, Károlyi Amyt, Veres Pétert). Csanda Sándor távozása után a szlovák tanszéken, Anton Popovič mellé kerül. Zsilka kutatói attitűdjét pályakezdése idején meghatározza a komparatív szemlélet, egyszerre kíséri figyelemmel a magyar és a szlovák irodalom kortárs folyamatait, azonban érdeklődése már ezekben az években a stilisztika felé fordul, és később az oktatói pályájának is ez lesz a meghatározó területe."
