Kürthy Judit tudósítása és élményfotói Szlavicsek Judit és Győry Attila beszélgetéséről az Új Szóban jelentek meg. Teljes terjedelemben az Új Szó online felületén olvashatók.
"Dunaszerdahely | Csupán sztereotípia, hogy krimiket a sötét ruhás, kockakeretes szemüvegű férfiak olvasnak. Mi sem bizonyította ezt jobban, mint Szlavicsek Judit többkönyves magyarországi krimiíró dunaszerdahelyi közönségtalálkozója, ahol főleg hölgyek foglaltak helyet. Új könyvéről, de főleg az írói folyamatról mesélt, és őszintén vallott érzéseiről is, azon belül is a gyászfolyamatról, ami minden egyes könyvének leadását kísérte.
„Úgy tűnik, hogy nekem valahogy a víz a becsípődésem"
– szólt ki az író két mondat közt a közönséghez, miután a Balatoni krimik sorozatáról és mielőtt az Adrián játszódó Viharcsapda című könyvéről mesélt. Könyveinek visszatérő és fontos eleme a víz, ahogy magának az írónak is. Szeret vitorlázni, ám bevallása szerint ez nála kimerül a fedélzeti ülőpadon való ücsörgésben és a pöffök (hirtelen jövő, rövid ideig tartó, erős szél) miatti ijedezésben, sikoltozásban. Gyakran vitorlázik a családjával a Balatonon, lánya kifejezetten jó kormányos – osztotta meg a jelenlévőkkel a népszerű krimiíró. A könyvbemutatóval egybekötött közönségtalálkozóra a Családi Könyvklub meghívására érkezett a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ kistermébe, beszélgetőpartnere Győry Attila volt.
Minden magyar Balatonja
A családjával Hévízen élő háromgyermekes író férjével együtt a mindennapokban szobakiadással foglalkozik. Több lábon kell állni a mai világban, mondja, de szerencsére ez összeegyeztethető az írással. A Libri Kiadóval való megegyezése szerint évente kell produkálnia egy-egy könyvet, aminek megjelenését javarészt júniusra időzítik, ezért hűséges olvasóinak nem telik el nyár és nyaralás egy-egy izgalmas balatoni krimi nélkül.
A közönség kérdésére elárulta, hogy meg sem fordult a fejében az, hogy álnéven írjon. A saját nevén szeretett volna publikálni és otthoni, magyarországi helyszínekkel dolgozni, amelyeket mi is ismerünk, illetve olyan szereplőkkel, akik akár köztünk is élhetnének. Néhány évtizede a krimi műfajában ez nem volt így: azt gondolták, egy álnév, titokzatosság és külföldi, kifejezetten angolszász helyszínek kellenek ahhoz, hogy a történet borzongasson.
Az olvasási szokások azonban megváltoztak, állítja az író, de ehhez kellett az is, hogy vele együtt megjelenjenek a piacon olyan bátor szerzők, akik beleálltak abba, hogy ne folytassák ezeket a korábbi hagyományokat."