Kettős könyvbemutatóra kerül sor 2022. február 15-én 19.00-kor a Kis Présházban (Budapest, Bartók Béla út 44.), ahol a Bázis irodalmi és művészeti egyesület első két önálló kötetét, a Természetes vadság (2022) című líraantológiát és a Transzkulturalizmus és bilingvizmus 4. (2022) című tanulmánykötetet mutatja be a két kötet szerkesztő-összeállítója, Németh Zoltán, továbbá Magdalena Roguska-Németh, a tanulmánykötet másik szerkesztője, illetve Pénzes Tímea, aki verssel és tanulmánnyal szerepel a két könyvben. Moderátor: Nemes Z. Márió. Felolvas: Nagy Márta Júlia, Hajtman Kornél és Gyurász Marianna.
„Az emberi tapasztalat azonban sajnos még mindig az, hogy a virtuális világ tökéletes vizuális formái mögött lakódobozába és távolságokat legyőző közlekedési eszközeibe szorítva, testében vizeletet és ürüléket őrizve, fogai résében bomló ételmaradékot, húscafatokat és növényi rostokat tárolva, folyamatos harcot vívva a szeméttel és a Földet elborító szennyeződésekkel mégiscsak ott reszket és remeg az állatember, amely nem tudja kitörölni a testét saját történetéből.
A „természetes vadság” szókapcsolat azokra a versekre utal, amelyek ennek a paradox és végletesre spannolt, szinte a szakadásig kifeszített világállapotnak a jelenével, történetével és lehetőségeivel foglalkoznak. Versbe írják az emberiben működő ősi, testi, ösztönös, sőt állati energiákat, amelyeket a globális civilizáció információs csatornái, vasbeton épületei, törvénnyé tett szokásai, idomítás céljára létrehozott kultúrái, uralkodó intézményei szorítanak mederbe (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Nagy Márta Júlia, Pénzes Tímea, Kabai Lóránt, Juhász Katalin, Gyurász Marianna, Mellár Dávid, Gužák Klaudia, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla). Szövegbe írják a burjánzó vegetációt, amely mégiscsak alapját jelenti az életnek, a „vadon”-t szólaltatják meg (Gužák Klaudia, Hajtman Kornél, Veres Erika, Korpa Tamás). Felmutatják a poétikai értelemben vett vadságot, az elemi erejű szembeszegülést a konvenciókkal (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Kabai Lóránt, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla). Beleírják magukat akár az aktuálpolitikai értelemben vett jelentésekbe is, a vadság természetességével lecsupaszítva a manipulációkból felépülő információs társadalmat (Tóth Kinga, Csehy Zoltán, Veres Erika, Nagy Hajnal Csilla).” (Németh Zoltán: Előszó)
„Eddigi tevékenységünk egyrészt kapcsolódik a magyar és nemzetközi transzkulturális kutatásokhoz, másrészt inspirálja is azokat. Az idei évben például konferenciánk résztvevői közül néhányan meghívott előadóként voltak jelen az ELTE budapesti Az interkulturális irodalom poétikái című konferenciáján, illetve a szerbiai, vajdasági Újvidéken rendezett A minoritás poétikái II. című konferencián, amelyek tematikájukban szorosan kapcsolódtak a transzkulturális kutatásokhoz. Tagjaink felkért vendégszerkesztőként állították össze a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete által kiadott World Literature Studies nemzetközi folyóirat 2022/3., Transculturalism and narratives of literary history in East-Central Europe című számát, valamint meghívott szerzőként publikáltak a kolozsvári Korunk 2022/11., Az irodalom transznacionális hálózatai című számában, továbbá a szlovákiai Irodalmi Szemlében és a Partitúrában. Továbbá munkatársai a Transzkulturális szempontok külföldieknek szánt magyar irodalomtörténetekben című erdélyi és magyarországi projektnek, amelynek célja egy külföldieknek szánt magyar irodalomtörténet megírása.” (Németh Zoltán – Magdalena Roguska-Németh: Előszó)