Nemes Z. Márió

Bodor Ádám 85 – Eronim Mox szakácskönyve

Bodor Ádám nyolcvanötödik születésnapjára a Szépirodalmi Figyelő különös ajándékkal lepte meg a szerzőt és a Bodor-rajongókat: a Verhovina madaraiból ismert Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvével. Az irodalmi lap szerkesztőségének felkérésére harmincöt kortárs magyar szerző írt verset, prózát Bodor Ádám életműve előtt tisztelegve. A kötetbe foglalt írások a Szépirodalmi Figyelő SZIFOnline-portálján olvashatók az Eronim Mox szakácskönyve című rovatban. Bodor Ádám 85 – Eronim Mox szakácskönyve

Pataky Adrienn a kortárs magyar biopoétikáról

Pataky Adriennaz Art Anzix Színház Egyesület felkérésére tartott online előadást Biopoétika a kortárs magyar költészetben címmel. Az előadás olyan fogalmak értelmezésére vállalkozik, mint ökológiai líra, bioetika, antropocén, poszthumán, bioszemiotika, ökokritika, evolúciós líra, biopszichológia, genetikai líra, biopoézis – a kortárs magyar irodalom alkotásaiban. Az emberi test – állat – növény hármasában strukturálódó előadásban Pataky Adrienn a Pataky Adrienn a kortárs magyar biopoétikáról

Nemes Z. Márió interjúja vírus és poétika kapcsolatáról

Nemes Z. Márióval készített interjút az Echonoxon Kovács Péter Zoltán. A beszélgetés olyan masszívan aktuális témákat jár körül, amelyek napjaink kulturális szótárának alapvető elemei: vírus, ragály, ultranacionalizmus, mindezt a költészet és a poétika terébe helyezve: “K. P. Z.: Miben változtatja meg az antropocénről alkotott képzeteinket a jelenlegi Covid-19 járvány? Ne felejtsük el, hogy zoonózisról beszélünk, Nemes Z. Márió interjúja vírus és poétika kapcsolatáról

Nemes Z. Márió-film

Nemes Z. Márió verseskötetéből Lichter Péter készített filmet. A Barokk Femina című alkotás első felét a 444.hu közölte sorozatban. Mint Horváth Bence írja: “A film Nemes Z. Márió 2019-es verses naplóján alapul, melyben a 2006-os őszi eseményeket eleveníti fel egy szubjektív, apokaliptikus/disztópikus formátumban. Ezt a kötetet dolgozta fel egy 60 perces hungarodadaista adaptációban Lichter, és a rengeteg Nemes Z. Márió-film

Irmag Debrecen

Február 28-ig hosszabbították meg az IRMAG-kiállítást Debrecenben, februárban sem maradnak el a kulturális programok: 2021. február 7. 18:00: Blanche the vidiot videomunkáinak vetítése 2021. február 12. 18:00: Bemutatkozik a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma: Hidas Judit, Mécs Anna, Tallér Edina, Tóth Kinga estje 2021. február 28. 19:00: Nemes Z. Márió virtuális tárlatvezetése Tóth Kingával – Irmag Debrecen

Nemes Z. Márió a poszthumán irodalomról

Nemes Z. Márió a poszthumán irodalom polimorf pozícióiról – többek között Sirokai Mátyás, Tóth Kinga és Kerber Balázs művei kapcsán: “A poszthumán költészet lehetőségterét eddigi írásaimban[1] az ún. pszeudo-személyes mező határvonala mentén próbáltam lokalizálni. Ez egy alapvetően szubjektumtopográfiai elhatárolás, melyet az antropocentrikus humánideológiát dehumanizáló szökésvonalak strukturálnak. Ugyanakkor a topográfiai modell több szempontból megkérdőjelezhető, hiszen itt csak relatív különbségek, távolságok és Nemes Z. Márió a poszthumán irodalomról

Nemes Z. Márió tanulmánya az Apertúrában

Nemes Z. Márió Vírussá-válás. A karanténszubjektum médiaantropológiája biopolitika és pszichopolitika kontextusában című tanulmánya az aktuális járványhelyzet digitális karanténtapasztalatának filmes előzményeivel és reprezentációival foglalkozik: “Ebben a szövegben a viralitás, immunológia, pszichopolitika és biopolitika fogalmai mentén az ún. karanténszubjektum médiaantropológiai vizsgálatára törekszem. Médiaantropológia alatt ebben az összefüggésben azt a német filozófiai és történeti antropológiai hagyományra épülő kultúraelméleti perspektívát értem, Nemes Z. Márió tanulmánya az Apertúrában

Nemes Z. Márió-kritika az Alföldben

“Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán csak az is meglehetősen egyértelművé Nemes Z. Márió-kritika az Alföldben

Nemes Z. Márió-interjú

“A Budapest Horror világa a nyolcvanas-kilencvenes évek, gyakran popkulturális kódokat is hibridizáló, abject poszthumánjához áll közel, de az utóbbi években érezhető, hogy az antropocén, nem-antropocentrikus, poszthumán, nonhumán irányzatok legkülönbözőbb formái szinte elárasztották a nemzetközi és magyar művészeti, irodalmi és elméleti szcénát. Ezek nagyon eltérőek (is) tudnak lenni, gyakran összekapcsolódnak politikai, ideológia(kritikai)i vagy ökokritikai perspektívákkal, vagyis Nemes Z. Márió-interjú

Nemes Z. Márió és a poszthumán allegóriák

“A poszthumanizmus hibrid esztétikája lehet egy másik értelmezési irány. Nem szeretnék állást foglalni a poszthumanizmus kérdéseit-jelenségeit övező roppantul kiterjedt és indulatos hazai vitákban, mindössze jelzem, hogy A test ördöge kiállítás ideológiai dimenziói meglehetősen direkt módon kapcsolódnak e radikális diskurzushoz, melyet dióhéjban az emberközpontúságot a filozófiai világmegértésből kiradírozó, a létezők neutrális egymásmellettiségét hirdető, sőt, az ezek Nemes Z. Márió és a poszthumán allegóriák