Csanda Gábor

Az Irodalmi Szemle ankétja

Az Irodalmi Szemle visszatekintésében a lap online felületének szerzői és a folyóirat szerkesztői arra a kérdésre válaszoltak, hogy mi volt számukra a 2020-as év meghatározó olvasmányélménye, illetve milyen, 2020-ban kiadott kötetet emelnének ki az olvasók számára. A válaszadók között ott voltak a Bázis tagjai, Csanda Gábor, Gyurász Marianna, Mellár Dávid, Mizser Attila, N. Tóth Anikó, Az Irodalmi Szemle ankétja

Csanda Gábor az Esti Kornélról

“Aki kamaszkorában olvasta az Esti Kornélt, az minden egyes újraolvasásakor, legyen bármily öreg, visszatér kamaszkorába. Én most a híres Kosztolányi-mű egészen kiváló kritikai kiadását olvastam (szerkesztette Tóth-Cifra Júlia és Veres András. Kalligram, 2011). (…) A korábbi sajtóközlések és azok folyamatos javítgatásával létrejött könyvben nyomon követhető, hogy Kosztolányi az idegen vagy idegennek tűnő szavakat magyarokkal helyettesítette. Csanda Gábor az Esti Kornélról

Csanda Gábor a Harmonia caelestisről

“A Harmonia caelestis mindig más, de mindig ugyanaz. Bárhányszor veszem is elő Esterházy Péter regényét, mindig meglep valamivel, amin korábban átsiklottam, ezek szerint. S ezek szerint arra a bizonyos lakatlan szigetre viendő kizárólag egyetlen könyvnek is tökéletesen megtenné. A mostani olvasatomban kigyűjtött mondatokat adom itt közre, zárójelben az oldalszámokkal. Számozott mondatok: egy olvasó vallomásai.” A Csanda Gábor a Harmonia caelestisről

Csanda Gábor esszéje

A mű kötelező olvasmány volt a gimnáziumban. Annyi szabadságot kaptunk, hogy választhattunk az Aranysárkány és a Pacsirta között. Jó tanárunk volt, ránk bízta a döntést. Most, hogy újraolvastam, egyvalami nem világos számomra: mit csinált Hilda, Novák egyetlen, félárva lánya? Mármint hogy mi a mindennapi dolga, azonkívül, hogy unatkozik, hintázik, olvasgat, eszeget, végigjáratja ujjait a zongora Csanda Gábor esszéje

Bolemant Lilla és Csanda Gábor a Magyar Könyvkiadók Napján

Bolemant Lilla irodalomtörténész, a Phoenix Kiadó vezetője és Csanda Gábor irodalomtörténész, a Madách Kiadó vezetője is részt vett azon az online beszélgetésen, amelyen a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről, irodalmáról, könyvkiadásáról volt szó a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében. További résztvevő: Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója); moderátor: Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész Bolemant Lilla és Csanda Gábor a Magyar Könyvkiadók Napján

Csanda Gábor kritikája Bárczi Zsófia kötetéről

“Jó könyv a jó mondatok szerelmeseinek. Az olyan jó mondatokéinak, melyek jó bekezdésekbe rendeződnek, jó szakaszokba, jó fejezetekbe. Bárczi Zsófia könyvét annyira áthatja a nyelv teremtő és sziporkázó ereje, hogy nem volna helyes novelláskötetnek tartani, regény ez, mert azzá teszi az egyes részeit összekötő nyelv, meg a kiváló és pontos címe: Vidéki lyányok énekeskönyve. Persze, Csanda Gábor kritikája Bárczi Zsófia kötetéről

Csanda Gábor: Amikor addig nevetünk, míg arcunkra nem fagy a mosoly

Se szeri, se száma a tanítókról szóló jobbnál jobb regényeknek. Ezek azonban többnyire épp az e pályát választók kudarcát járják körül. Mintha a tanári hivatásba, a tanító alkatába eleve bele volna kódolva a kudarcra ítéltség, vagy legalábbis a kudarc mint reális lehetőség. (Nehéz pálya, ezt tudjuk.) Pnyin professzor (Vladimir Nabokov azonos című regényének főhőse) orosz Csanda Gábor: Amikor addig nevetünk, míg arcunkra nem fagy a mosoly