Száz Pállal Szalay Zoltán készített interjút Borbély Szilárdról az Élet és Irodalomban

Száz Pállal készített interjút Szalay Zoltán a Borbély Szilárd-életműről „Nem hiszem, hogy Borbélyt követni lehet” címmel az Élet és Irodalomban:

– Forgách András írja a Kafka fia című, magyarul nemrég megjelent Borbély-regény utószavában, hogy Borbély Szilárd úgy tartott befelé a zsidóságba, ahogy Franz Kafka kifelé tartott belőle. A te Borbély Szilárd-kutatásaid egyik fő irányvonala a haszid elemek vizsgálata volt, ebből a szempontból mennyire gondolod ezt a megállapítást helyénvalónak?

– Találónak hangzik, de vannak vele problémák. A mögötte lévő gondolattal azonosulni tudok, mégis túlzónak és leegyszerűsítőnek érzem ebben a formában. Nem Borbély miatt, hanem Kafka miatt, hiszen az ő zsidósága sem kezelhető lezárt dologként. Érdekes, hogyan jelenik meg ez a regényben. Kafka gyakran esik áldozatául a spekulatív fikcióknak irodalmi hősként, de itt másról van szó. Borbély egyrészt eltávolítja a valós életrajztól a saját fikciós Kafkáját, másrészt rekonstruálja is az életét. A könyvben vannak – néha nagyon kitett, máskor finomabb – utalások arra, ahogy Kafka a zsidósághoz való viszonya változott az élete folyamán. Kafka érdeklődése a zsidóság iránt nem felelt meg annak a hagyománynak, amit az asszimilált közegében örökölt, inkább egy intellektuális-áttételes viszonyról van szó, többszörös szűrőkkel és különleges barátságokkal, például Jiří Langerrel, akitől sok mindenről értesülhetett a kabbalával kapcsolatban, és első kézből hallhatott haszid történeteket.

– Borbélyra nézve érvényesebb ez a megállapítás?

– Borbély esetében sem ilyen világos a zsidósághoz fűződő viszony. Nem készült egyelőre Borbély-életrajz, a recepció legelején tartunk, ami nagyon furcsa, tekintve hogy a szerző hét éve halt meg. A nekrológok és a Jelenkor Kiadó életműsorozata közötti hiátus nagyon bizarr hallgatás volt. A zsidó motívumokra visszatérve, az a zsidó történet, amely rejtett kontextust épít a művek mögé, inkább az önelbeszélésnek a része. Emiatt óva intenék attól, hogy ezt bárki tényként kezelje. Nem biztos, hogy a tények az érdekesek. Nem biztos, hogy az számít, Borbély Szilárd apja valóban zsidó apától, szerelemgyerekként született-e. Az eltávolításoknak és a reflektivitásnak ezek a finomságai hasonló helyzetet szülnek, mint ahogy Borbély viszonyul Kafka életéhez.”

Az interjú teljes terjedelemben az Élet és Irodalom oldalán olvasható a reklám megtekintése után.