Radics Rudolf: Kortársak a digitális tanteremben: az irodalom és a képregény

Radics Rudolf módszertani írással jelentkezett a Katedra folyóiratban:

Képregény és irodalom(óra)

A képregény mint műfaj kialakulása és fejlődése hosszú múltra tekint vissza. Korai előzményének tekinthetők például a barlangrajzok, de egyfajta proto-képregényként tartható számon Traianus római császár diadaloszlopa, ahogy Anglia 1066-os, normannok általi elfoglalását ábrázoló bayeux-i kárpit is. Tudniillik az irodalom és képzőművészet szintéziséből született képregény egy olyan saját műfaj, amelyben a verbális és vizuális elem szerves egységet alkotva mesél el egy történetet: „A képregény tehát olyan narratív struktúrákat hozhat létre, ami egyedül rá jellemző, ezért sajátos kifejezési lehetőségként, autonóm műfajként kell kezelnünk, ami saját jogán létezik, nem pedig alárendelve valamely más, „komolyabbnak” gondolt szférának” (Koós, 2004).

Dunai Tamás médiakutató a képregény egyik sajátosságára, azaz a mozgás hiányának problematikájára világít rá, amikor azt mondja, „[a] képregény jellemzője, hogy hiányzik belőle a mozgás – csak a mozgás érzékeltetésére képes (például kihagyásokkal vagy vonalak segítségével); a történet így nem a szemünk előtt, hanem az elménkben elevenedik meg az állókép és a szöveg összekapcsolásával.

A történet követésekor a mozgás hiánya miatt érhető leginkább tetten egyfajta sajátságos, képregényekre jellemző nem-linearitás” (Dunai, 2007). A mozgás érzékeltetését segítik elő például azon weboldalak és alkalmazások, melyek a diákok kreatív képességeinek fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárulnak. Ilyen alkalmazás többek között a Witty Comics, a Comics Master, a Stripgenerator, a Make Beliefs Comix vagy éppen a Pixton.

Módszertani javaslat

Módszertani javaslatomban a Pixton képregényszerkesztő tanítási-tanulási folyamatban való alkalmazhatóságát kísérlem meg bemutatni egy olyan tanóra keretében, amely a kortárs magyar irodalom népszerűsítését tűzte ki célul. A cél a tanár-továbbképzésben a tanári kompetenciák bővítése, valamint a magyartanárok módszertani eszköztárának innovációja. Mit kell tudnunk a Pixtonról? A Pixton a www.pixton.com címen érhető el, használata regisztrációhoz kötött. Bár a weboldal angol nyelvű, eszköztárának igénybevételéhez nem feltétlenül szükséges a nyelv ismerete. Felhasználóbarát és viszonylag könnyen kezelhető felületén a háttér (background), a karakterek (characters), a fókusz (focus) és a szavak/szöveg (words) funkciók kaptak helyet.

Kezdetek

Először is válasszunk egy szöveget: az én választásom most Csabai László 2010-ben megjelent Szindbád, a detektív (Csabai, 2010) című regényére esik. Természetesen nem a teljes mű feldolgozását kíséreljük meg, egy tetszőlegesen választott fejezet tökéletesen megfelel erre a célra. Mindenképp jelöljük ki az olvasási időkeretet, persze vegyük figyelembe a diákok egyéb iskolai teendőit is.

Az irányított olvasás lehetőségeit kihasználva például adhatunk megfigyelési szempontokat aszerint, hogy a tanórai feldolgozás során mit állítunk a középpontba.

Röviden a regényről: A mű főszereplője, Szindbád egy bagdadi élményekkel és emlékekkel felvértezett nyárligeti detektív, aki már első megbízása kapcsán bizonyítja a detektívpályára való rátermettségét. Az első fejezet (három testvér háza) – amelyet Bazsányi Sándor csak „arányos ritmusos mesternovellaként” (Bazsányi, 2010) emleget recenziójában – in medias res kezdődik („Bagdadban is olyanok a népek, mint Nyárligeten…” – Csabai, 2010, 5) felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy a történetek két különböző, kulturálisan és vallásilag meghatározott helyszíneken játszódnak, melyek szereplőinek problémái nem sokban térnek el egymástól. A megoldásra váró ügyek helyszíne egy fiktív város, Nyárliget, mely a szerző lakóhelyére, Nyíregyházára utal. A kötet az első világháború végétől a második világháború végéig követi nyomon Szindbád történetét.

A Pixton-alkalmzás

A feldolgozás során a regény egy fejezetével, A Honvéd utcai esettel foglalkozunk, melynek középpontjában egy gyilkossági ügy áll. A történet elején Szindbád a nyomozati jegyzőkönyvet olvassa, amikor megelevenedik előtte a gyilkosság áldozatául eső örménynél tett látogatása. Szindbád éppen az özvegy kihallgatására készül. A detektívet elkápráztatja a nő konyhában való jártassága, s rabul ejtik a finomabbnál finomabb falatok, így felfüggeszti az eljárást, s próbál örömet szerezni gyomrának. Végül egy homályos utalást kapunk arra, hogy a feleség követte el a gyilkosságot.

Első körben kérjük meg a diákokat, hogy néhány képkockában foglalják össze a kijelölt fejezet (a Honvéd utcai eset) történetét, vagy válasszanak ki egy számukra érdekes jelenetet a fejezetből.

Fel kell készülnünk arra is, hogy az osztályból néhányan tanácstalanok lesznek a választást illetően, ezért előzőleg jegyezzünk fel magunknak néhány ábrázolásra is alkalmas jelenetet (1. Visszaemlékezés a látogatásra, 2. A padláson látottak, 3. Az özvegy kihallgatása, 4. A gyilkosság). A színes eszköztárnak köszönhetően számos lehetőség kínálkozik, ezért még a feladat ismertetésénél hívjuk fel a figyelmet arra, hogy igyekezzenek hűek maradni a cselekményhez, a történet hangulatához, a szereplőkről szerzett információkhoz. Az elkészült alkotásokat mutassák be az osztály előtt, majd indokolják meg, hogy a kiválasztott jelenet miért ragadta meg a figyelmüket, illetve az olvasói benyomás mennyire befolyásolta a kivitelezést. Előfordulhat, hogy ebbe a feladatba azok a diákok is bekapcsolódnak, akik addig passzív befogadók benyomását keltették.”

Radics Rudolf írása teljes terjedelemben a Katedra folyóirat oldalán olvasható.