Pillanatképek és élménybeszámoló a Bázis transzkulturalizmus-konferenciájának második napjáról

A Bázis irodalmi és művészeti egyesület Transzkulturalizmus és bilingvizmus 4. című konferenciájának második napja Polgár Anikó előadásával kezdődött, aki Northrop Frye világfa-elmélete nyomán értelmezte Lesznai Anna Eltévedt litániák (Bécs, 1922) című, emigrációban megjelent verseskötetét. Csehy Zoltán Márai Sándor naplóinak homoszexualitásfelfogását, ill. Márai homofóbiájának szintjeit vizsgálta, vö. a pride „mutogatós okádék”, Proust „a legtehetségesebb francia nő-író”, Illyés Gyula „csak férfiimitátor”. Radics Rudolf az ételnek és az étkezésnek az identitás megképződésében játszott szerepére kérdezett rá egyrészt elméleti, főként kulturális antropológiai művek, másrészt szépirodalmi alkotások kapcsolatrendszerének kontextusait felvázolva. N. Tóth Anikó egy „transzkulturális mintaszerző”, Peter Macsovszky, azaz Macsovszky Péter Tantalópolis (2015) című regényének transzkulturális szempontú értelmezését mutatta be. Klajkó Dániel Németh Gábor Egy mormota nyara (2016) című regényében a mixelt és hibrid etnikai viszonyokból felrajzolt regénytér etikai üzenetére is kitért, makro- és mikroszerkezeti elemekre felhívva a figyelmet. Balázs Renáta Tompa Andrea Haza (2020) című regényének transzkulturális viszonyrendszerére fókuszált (migráció, honvágy, nyelvváltás, nyelvvesztés). Ladányi István a Neven Ušumović isztriai horvát író novellisztikájában fellelhető Csáth Géza-intertextusokat helyezte transzkulturális kontextusba. Száz Pál a haszid irodalom kapcsán vetette fel a transzkulturális szempontok érvényesíthetőségének szempontrendszerét. Petres Csizmadia Gabriella Majoros Nóra Pityke és prém (2018) című ifjúsági fantasyregényében vizsgálta a transzkulturális traumák természetét.

Macsovszky Péter Tantalópolisa (a szerző küldeménye)