Németh Zoltán-beszélgetés a Helikonban

A kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratba André Ferenc készített interjút Németh Zoltánnal.

– Mind a szépirodalmi, mind szakirodalmi munkásságodban egyaránt hangsúlyos szerepet foglalnak el a testpoétikák. Melyek azok a legfontosabb kérdésfelvetések, amelyek téged a leginkább izgatnak a testpoétikák felől? Mi az, amire ha nem is feltétlenül választ, de közelítési kísérleteket keresel?

– A kérdés nagyon összetett, és néhány mondatban alig lehet rá válaszolni. Számomra a test egyszerre betegségeknek kitett, kiszolgáltatott, fájdalmas anyag, tele botrányos idegvégződésekkel; a megmagyarázhatatlan orgazmus helye, annak minden következményével; állandó oszcilláció a Saját és a Másik között; az intimitás folyamatos lerombolásának terepe; evolúciós térkép, az idő redőibe visszanyúló formákkal, elvetélt lehetőségekkel, másra használt szervekkel; és a térbe, időbe vetett test tektonikus megalkotottsága, hegyvonulatai, a sors geográfiája. Ezekre csak sejtéseket lehet alapozni, ami kiváló terepe lehet egy szépirodalmi beszédmód, nyelv, poétika létrehozásának.

A teljes beszélgetés a Helikon oldalán olvasható el.