Interjú Jitka Rožňovával, a 2021. évi Madách-díjat odaítélő bizottság elnökével

A Madách-díj a legpatinásabb szlovákiai magyar díj. Mit kell tudni a történetéről, kik voltak az eddigi díjazottak?

A Madách Imre-díjat a Literárny fond (Irodalmi Alap) adja át már 1967-től. Kezdetben négy kategóriában (líra, próza, irodalomtudomány és -kritika, műfordítás) ítélték oda, a későbbiekben azonban már csak két kategóriában (magyar nyelven írt eredeti mű és szlovák nyelvről magyar nyelvre átültetett mű). Az előző évig a díjon kívül mindkét kategóriában még 3-3 nívódíj is kiosztásra került. Az idei évben a nívódíjak száma 2-2-re csökkent. A díjakról és a nívódíjakról háromfős zsűri dönt. Mivel a díj hosszú múltra tekint vissza, az elmúlt években a díjazottak közt számos szerző nevét megtaláljuk. Mindnyájuk felsorolása hosszadalmas lenne, de legalább a történelmi első év díjazottjait megemlítem (amikor még négy kategóriában történt az értékelés), név szerint Monoszlóy Dezsőt, Bábi Tibort, Duba Gyulát és Fábry Zoltánt. 

Kik kaphatnak Madách-díjat, illetve milyen kategóriákban osztanak Madách-díjat?

Amint már fentebb említettem, a Madách Imre-díjat a hetvenes évektől már csak 2 kategóriában – magyar nyelven írt eredeti irodalom és magyarról szlovákra fordítás – ítélik oda. A díjra az egyes kiadók terjesztik fel az Irodalmi Alap (Literárny fond) felhívására az előző naptári évben megjelent műveiket. Ezek közül aztán a zsűri mindkét kategóriában kiválasztja a díjak és a nívódíjak győzteseit. A zsűri célja az, hogy objektív módon, a kiadóra, illetve a szerző nevére való tekintet nélkül, illetve írótársasági tagságot figyelmen kívül hagyva hozza meg a döntését. Egyetlen kitétel a szöveg/a fordítás minősége, hogyan birkózott meg a szerző/fordító a feladatával, milyen potenciált rejt az eredeti mű vagy a fordítás. Sajnálatos módon a zsűrinek nemegyszer verbális támadásokkal is szembesülnie kell, illetőleg azzal a váddal, hogy nem objektív módon ítéli meg a műveket, amit határozottan visszautasítok. Mindig mély sajnálattal és kiábrándultsággal tölt el, amikor azzal szembesülök, hogyan viszonyul egymáshoz a magyar kisebbség – és ezen belül a művészeti, irodalmi közösség – számos tagja, mennyire nem tudnak örülni egymás sikerének, mennyire széthúzóak és sértődékenyek. Ehhez az évek múlásával sem tudtam hozzászokni.

Milyen volt a 2020-as év a többihez viszonyítva?

A 2020-as évből a zsűri 20 eredeti művet értékelt, amelyek közt főként költészeti és prózai művek fordultak elő, kevésbé képviseltette magát a gyerekirodalom és az irodalomkritika, és 3 fordítás szerepelt szlovák nyelvből, amelyek azonban – csekély számuk ellenére – minőségileg magas színvonalat képviselnek. Ki kell jelentenem, hogy ebben az évben az eredeti művek kategóriájában több olyan minőségi alkotás is volt, amely legalább nívódíjat érdemelt volna, a zsűri kezét azonban szigorúan kötötte a díj szabályzata. Ráadásul ezúttal most három nívódíj helyett csak kettőt ítélhettünk oda. A tavalyi év könyvtermését tehát pozitívan értékelem. Elszomorít azonban, hogy a kiadók gyakran nem reagálnak a felhívásra és nem jelölik a szerzőiket és a műfordítóikat a Madách Imre-díjra. Személy szerint elsősorban a műfordítások kapcsán szereztem ilyen tapasztalatokat. 

Mikor lesz a Madách-díjak átadása?

A díjakat és nívódíjakat hagyományosan júniusban szokták átadni a Zichy-palotában. A járványügyi helyzetre való tekintettel azonban az átadás szeptemberre tolódott át. Természetesen jelenleg még kétséges, hogy az őszi aktuális helyzet lehetővé teszi-e a Irodalmi Alap díjainak élőben történő átadását (köztük a Madách Imre-díjét is). Augusztus végén – szeptember elején már bizonyára tisztábban látunk. A díjak és nívódíjak átadásáról az Irodalmi Alap valamennyi díjazottat értesíti. 

(Németh Zoltán)