Gazdag József foci és a magyar írók kapcsolatáról a Pátria Rádióban

Gazdag József Foci és irodalom címmel készített összeállítást a 16. labdarúgó Európa-bajnokság alkalmából. A rengeteg anekdota, visszaemlékezés, naplóbejegyzés felhasználásával készült műsorból kiderül, hogy a 20. századi magyar irodalom jelentős alakjai több ponton kapcsolódnak a futballhoz. Krúdy Gyula például imádta a sportot, a “sportok legmámorítóbbjának” nevezte a futballt, és vezércikket írt 1919-ben a Nemzeti Sportba, amely akkoriban verseket is közölt, rímekbe szedett meccsközvetítéseket. Babits Mihály labdázgatott az ihletet várva, Kosztolányi Dezső pedig hozzájárult a magyar sportnyelv magyarosításához, és halálos betegen is vasárnaponként még meghallgatta a rádiós meccsközvetítéseket. Rejtő Jenő megszakította a nászútját egy válogatott meccs miatt, Karinthy Frigyes pedig egyike volt az első futballistáknak Magyarországon, és a következőket írta a futballról: “Magyarul: labdarúgás. Játsszák huszonketten, végkimerülésig, bandázs nélkül. A játékban labda is szerepel, amelyet azonban nem kell komolyan venni; ez csak afféle szimbólum, mely a főcél: a hasbarúgás ürügyéül szolgál. Kézzel nem szabad játszani; úgy fejbe, mint gyomorba, hátba, nyakcsigolyába, fogba, orrlikba, torokba és belekbe csak lábbal szabad belerúgni. A játék „gól”-okra megy: ez úgy történik, hogy a kapus keresztbe fekszik a háló előtt, mire a csatárok addig rúgják a hasát, míg átlukad; ezen a lukon keresztül a labdát begyömöszölik a hálóba. A legújabb szabályok szerint a labda elgurulása vagy kiugrása esetén egy kéznél lévő kirúgott szemgolyóval is folytatni lehet a játékot.”

Gazdag József Foci és irodalom című összeállítása, pontosabban annak 1. része meghallgatható a Pátria Rádió oldalán.