Gazdag József “Ami a tankönyvekből kimaradt”-sorozatában Radnóti Miklósról írt a Vasárnapban

Gazdag József “Ami a tankönyvekből kimaradt”-sorozatában Radnóti Miklósról írt a Vasárnapban:

Magyar költőnek vallotta magát, de zsidó származása miatt folyamatosan megalázták: kopaszra nyírták, kifosztották, megpofozták, végül agyonlőtték.

A vád: vallásgyalázás

Radnóti 22 éves, amikor az Újmódi pásztorok éneke című kötete megjelenik. A hatóságok nem rajonganak érte. „A kötet valami egészen zavaros és értelmetlen verseket tartalmaz” – írja a Szegedi Napló, a bíróság pedig „szemérem elleni vétség” és „vallás elleni kihágás” miatt vádat emel a fiatal költő ellen. Az akkor még egyetemista Radnótit rádión körözik, a szegedi rendőrség bűnügyi osztálya pedig a hajnali órákban házkutatást tart nála, és lefoglalják a kötet példányait.

„Huszonkét éves vagyok. Így

nézhetett ki ősszel Krisztus is

ennyi idősen; még nem volt

szakálla, szőke volt és lányok

álmodtak vele éjjelenként.”

Így hangzik például az Arckép című vers, amely a vádirat szerint a római katolikus vallást gyalázza. A törvényszék nyolcnapi fogházra ítéli Radnótit, a másodfokú tárgyaláson az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztik. A „progresszív költőt” végül az egyetemről sem zárják ki, bár Horger Antal nyelvész – aki korábban József Attilát is „eltanácsolta” a Tiszta szívvel című verse miatt – mindent megtesz ennek érdekében.

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós (1909–1944) Glatter Miklós néven született, és apai ágon Rimaszombat környékéről származott: apai nagyapja, Glatter Jakab Nemesradnóton volt kocsmáros. Radnóti anyja belehalt a szülésbe, a költő ikertestvérével együtt. Tizenkét éves volt, amikor apját is elveszítette, onnantól kezdve gyámok nevelték.

Magyar költő vagyok

Radnóti 1935-ben veszi feleségül Gyarmati Fannit. Kamaszkoruk óta ismerik egymást. Fanni nemcsak első olvasója, hanem első kritikusa is.

Az irodalmi emlékezet a hűség mintaképeinek tartja őket, de kapcsolatuk idill helyett inkább „szenvedések árán kiküzdött harmónia”.

1941 nyarán Radnóti szerelmi viszonyba bonyolódik Beck Judit festőművésszel („felnőtt dolgokba keveredtünk”), hozzá írja a Harmadik eclogát. Radnóti rövid levelét, amelyben randevúra hívja Juditot, 2009-ben 1,2 millió forintért árverezte el a Központi Antikvárium. (Beck Judit később Major Tamás felesége lett.)

Gyarmati Fanni a naplójában számol be abortuszairól. Ferencz Győző irodalomtörténész szerint Radnótiék azért nem vállalnak gyermeket, mert úgy ítélik meg, sem anyagi helyzetük, sem lakáskörülményeik, sem az ország politikai légköre ezt nem teszi lehetővé – és nem akarják, hogy gyermekük már születése pillanatában üldözött legyen.

Radnóti MiklósRadnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1932 telén

Radnóti 1936-ban megjelenő verseskötetének címe: „Járkálj csak, halálraítélt!” Zsidó származása miatt feleségével együtt a jogfosztott kisebbséghez tartozik, pedig nem vallják magukat zsidónak. Radnóti nem is ad írást zsidó kiadványokba, antológiákba.

„Nem érzem zsidónak magam – írja a Komlós Aladárnak címzett levelében. – A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok. S nem érdekel, hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek. […] Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét.”

A hivatalos sajtó akkor már naponta uszít a zsidókkal és a Nyugat-barátokkal szemben. Radnóti például hiába diplomázik summa cum laude magyar és francia szakon, származása miatt nem taníthat.”

Gazdag József írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022/13. számában, illetve a Vasárnap hetilap honlapján olvasható.