Dékány Nikolettel Szabó G. László beszélgetett az Új Szóban

Dékány Nikolettel Szabó G. László beszélgetett az Új Szóban:

Hét szerepben remekel Dékány Nikolett a nyitrai Andrej Bagar Színház Mindig van remény című darabjában, amelyet Örkény István válogatott egyperceseiből Oszlík Péter, a társulat egyik vezető színésze állított színpadra.

A premiert eredetileg november végére tervezte a színház, a járványhelyzet miatt azonban csak most kerülhetett rá sor. Dékány Nikolett a komáromi gimnáziumban érettségizett, Pozsonyban szerzett színészi diplomát, a negyedik évadját tölti a Zobor alatt. Lelkesen mondja: a nyitrai közönség jól ismeri Örkényt, hiszen a Tótékat és a Macskajátékot is bemutatta az itteni társulat. Mindkét előadás plakátja emlékeztet az egykori sikerre. Az egypercesek alapján született friss előadásban, amely egyszerre dicséri a rendező, a fordító (Karol Wlachovský), a dramaturg (Hana Launerová) és a színészek pontos munkáját, az örkényi világlátás és élettapasztalat keserű humorral átszőtt elegyét, hét karaktert formál meg a gyors váltásokkal is kiválóan megküzdő fiatal színésznő. Kórházi nővérként szavak nélkül is képes teljes értékű figurát megformálni, a továbbiakban pedig televíziós riporterként, önmagának sírt vásárló, idős asszonyként, terhes nőként, hírlapárusként, pincérként, sőt még légyként is megidéz egy-egy emlékezetes örkényi alakot.

„Egy színházi fesztiválról utaztunk vissza Nyitrára, amikor már tudtuk, hogy Oszlík Péter Örkényt fog rendezni – meséli Nikolett. – Ivana Kubáčková kolléganőmmel jeleztük is neki, hogy ő is, én is szívesen játszanánk a darabban. De hozzátettem, hogy elképzelni sem tudom, mi köti majd össze ezt a húsz egypercest. Mi alkotja az ívet, hogyan lehet összefogni ennyiféle történetet? És halvány sejtésem sem volt róla, hogy majd ennyi feladatom lesz. A sok kicsi sokra megy tipikus esete ez. A rendező és a dramaturg egy éve dolgozott már az anyagon, amikor elkezdődtek a próbák. Az első olvasópróba után Péter felhívott, hogy na, mit szólsz az anyaghoz? Mondtam neki, hogy jól megszerkesztették, működőképes. Később kiderült: valóban jól megoldották a feladatot. A halottaiból feltámadt, idős színésznővel és az őt kísérő Apostollal, akik mellett feltűnnek a különböző figurák, egységes története lett az estnek.”

Mivel nem tartja magát karakterszínésznek, óriási kihívásnak érezte ezt a fajta munkát Dékány Nikolett.”

Szabó G. László írása Dékány Nikolettről az Új Szó holnapján olvasható el teljes terjedelemben.