Csanda Gábor recenziója egy Kárpát-medencei lengyel csavargókönyvről a Vasárnapban

Csanda Gábor írt Ziemowit Szczerek Via Carpatia (avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében) című útirajzáról a Vasárnapban:

Ziemowit Szczerek lengyel újságíró könyve egyszerre foglal magába több műfajt: olvasható road movie-ként, úti jegyzetekként, társadalmi-politikai tájékoztatóként, politológiai elemzésként, kommentált interjúk gyűjteményeként, szociográfiai terepmunkaként… a sor hosszan folytatható.

Vasárnap

A könyv 2019-ben lengyelül jelent meg, magyar fordítása (Grozdits Antal munkája) idén. Elsősorban tehát lengyeleknek szól, ám épp ezért lehet érdekes a magyar (valamint a szlovák, a román, a szerb) olvasó számára, hiszen így mintegy sűrítve kap rálátást a Kárpát-medencei népek, elsősorban a magyarok életére, aktuális helyzetére, közgondolkodására, egyszóval arra, mit és hogyan éreznek-érzékelnek a magyarok. Magukról, másokról, a világról. A Via Carpatia (avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében) cím „csavargások” szava pontosan érzékelteti, hogy a megtett útvonalak bár előre megtervezett helyszínekre vezetnek, többször is eltérnek a fősodortól, közlekedési és politikai értelemben is.

Szczerek (ejtsd: scserek) eleve nem sztrádán autózik, hanem városokon és falvakon áthaladó első, második, harmadik és sokadik rendű-rangú utakon, hogy többet lásson-tapasztaljon, s hogy magába szívja a táj hangulatát és az emberek közérzetét. Az ő közérzete meglehetősen jó, mert nyugodtan elalszik egy töltésen is, van humorérzéke, látott már épp elég pusztuló várost, valamint elég sokat iszik – könnyen belátható, hogy egy téli estén egy faluban a kocsmán kívül nem is igen akad egyéb hely, ahová bevehetné magát.

Amikor például lerobban az autója, s behúzatják Oroszlányba, ott két üzletlánc, egy benzinkút és egy templom várja, valamint a Hungária kocsma és „a lehangoló Trianon emlékmű”. A kocsmán kívülről egy Szentkorona, bent „székely zászlók, magyar nemzetiszín szalagokkal befont apostoli kereszt, képek a helyi Trianon-keresztről a Nagy-Magyarország térképpel”. Jól látszik, hogy a szerzőt a nemzeti identitás érdekli, a magyar és a másoké, főként a magyarok szomszédaié. A csavargás ugyanakkor azt is jelenti, hogy szinte minden helyszínt többször is bejár, évek múltával újra meglátogat, s figyeli a változásokat.” 

Csanda Gábor írása teljes terjedelemben a Vasárnapban olvasható.