Cs. Liszka Györgyi a jó hírekről a Vasárnapban

Cs. Liszka Györgyi Vannak még jó hírek? című írása a Vasárnapban jelent meg:

“Vannak még jó hírek?

Ezen morfondírozom már pár hete, először, amikor Vrabec Mária megírta, hogyan hat ránk, békében, biztonságban élő átlagemberekre a rengeteg háborús hír, kép- és filmfelvétel, hogyan alakítja, torzítja lelkünket és szellemünket a jövő bizonytalanságával való riogatás, hogy igenis majdnem ugyanolyan traumákat okozva, mint a konkrét elszenvedőknek.

Nem vicc, nemcsak én érzem magamon, hogy valami nagyon nincsen rendben (holott még mindig nagyon is rendben van minden), az olvasóim is gyakran figyelmeztetnek, borongósabb vagyok, mint megszokták, érdeklődnek aggódva, mi bánt. És lám, nemcsak én látszom így, nemcsak én vagyok olvasható, mint a nyitott könyv, a múlt héten kiderült, Marosz Diánától is hasonlókat kérdezgetnek; hát igen, valahogy ő sem tud olyannyira lelkes lenni, mint azt megszoktuk tőle. A hírfogyasztó anyák traumatikus élményei szivárognak át szövegeink szövetein? Meglehet.

Aztán bár Marikánk azt is leszögezte, a Vasárnap nem szenzációhajhász és rosszhír-tuningoló médium, mégiscsak jött a repterek s repjegyek, az utazások lehangoló összefoglalója, mert informálni azért csak kell az embereket, hiába mondogatjuk, hogy jaj, de szép, jaj, de jó, minden a legnagyobb rendben (holott még mindig nagyon is rendben van minden), ha egyre több a változás, a megszorítás. Mondhatjuk pozitív töltetű szóval úgy is, hogy feladat. Az pedig mindig megoldásra vár. És amíg meg kell valamit oldanunk, addig biztos, hogy élünk. Ez jó hír, nem?

Például annál az említett számnál figyelmeztetett Gazdag kolléga, hogy pszichológiai szempontból nem szerencsés kiírni a címlapra, hogy „rossz hírek”, mert mindegy, milyen kontextusban van, ha ennyi látszik belőle, az olvasó a „rossz hírek” kifejezést kapcsolja össze a Vasárnappal. Lehet.”

Cs. Liszka Györgyi írása teljes terjedelemben a nyomtatott Vasárnap 2022/31. számában vagy a Vasárnap honlapján olvasható.