Tőlünk

Tóth Kingával Mellár Dávid beszélget

„…mi is kevertté váltunk, ahogy hulladékaink” címmel Tóth Kingával beszélget Mellár Dávid a Dunszton környezettudatosságról, természetvédelemről, globális felmelegedésről, ökológiai líráról, biofeminista imakönyvről és Írmag/Offspring című kétnyelvű kötetéről: “A természet természete, az ember természete, az állat természete, a növény természete, a kőzet természete, a társadalom és a politika természete, és végül a Föld természete a világmindenség Tóth Kingával Mellár Dávid beszélget

N. Tóth Anikó Mészöly-emlékverse

N. Tóth Anikó Mészöly Miklós-emlékversét közli a Dunszt a prózaíró születésének századik évfordulójára emlékezve: Még mindig nem tudom pontosan.És megint elmúlik egy nap anélkül, hogy elkezdődött volna.S a holdfényben még az is kétségessé lesz, ami ártatlan.Zavartan kapják hátra a fejüket.Összekeveredik, aminek nem szabad összekeverednie.Lassan hűlnek a kövek errefelé.Yerushalayim** a legfehérebb város a világon. N. Tóth Anikó Centenáriumra N. Tóth Anikó Mészöly-emlékverse

Gazdag József műsorában Mészöly Miklósról

A Pátria Rádió 2021. január 18-án emlékműsort sugárzott a száz éve született Mészöly Miklósről. A szerkesztő Gazdag József kérdéseire Szigeti László és Szolláth Dávid válaszolt. A beszélgetés a Pátria rádió Rangadó című műsorában hallgatható meg. “Úgy volt beszélgetőpartnere Albert Camus-nek, Samuel Beckettnek, Franz Kafkának és másoknak, minthogyha a vasfüggöny nem is létezett volna.” (Szolláth Dávid)

Szigeti László – Mészöly Miklósról

Mészöly Miklós százéves lenne a mai napon. Ennek kapcsán tesszük közzé ma azt a Kisorosziban felvett, 2020. július 4-i beszélgetést, amelyet a Műút közölt. Szigeti Lászlót Márton László kérdezte Mészöly Miklósról, a beszélgetést Szkárosi Endre vezette föl. A beszélgetésben szó esik a Párbeszédkísérlet című beszélgetőkönyvről, Jiří Menzelről, Bohumil Hrabalról, Václav Havelről, Polcz Alaine-ről is: “Eleinte Szigeti László – Mészöly Miklósról

Barak László – Min dolgozol a héten?

Vida Gergely és én tavaly majdnem egész éven át verseinkkel „távbeszéltük” meg a koronás karantént. Gergely projektje volt, hogy a szövegekbe belekerüljünk mindenestül, megzakkant, egyszersmind fölturbózott szűk és tágabb környezetünkkel, lebénító, de legalább annyira inspiráló magányaink természetrajzával. Gál Tomiéknak, no és fiaimnak, Bálintnak és Dávidnak köszönhetően videó is lett belőle. Most épp azon dolgozunk, hogy Barak László – Min dolgozol a héten?

Polgár Anikó Nemes Nagy Ágnes emlékére

Az Új Szó Szalon című mellékletében jelent meg Polgár Anikó A világ, teregetés után című tárcanovellája Nemes Nagy Ágnes emlékére, aki 1922. január 3-án született: “Ha sétált, úgy érezte, a levegő nagy ruhaujjai simítják. Persze nem volt ez mindig gyöngéd simogatás, néha épphogy csak érintette, máskor dörzsölte vagy durván meg is lökte valami. A világ Polgár Anikó Nemes Nagy Ágnes emlékére

Nagy Hajnal Csilla és Nagy Márta Júlia anyaversei

Nagy Hajnal Csilla Húsleves és Nagy Márta Júlia Dérgömb című verse olvasható egy-egy családi fotó mellett a hypeandhyper. com oldalán. A Kortársak a télről című összeállítás szerkesztői kortárs magyar írókat és költőket kértek fel arra, hogy a választott fotókból ihletet merítve készítsék el saját szövegeiket.

Csehy Zoltán a Magyar irodalomtörténet szerzői között

Felkerült az internetre a Magyar irodalomtörténet című kötet, amelynek szerkesztői a Szegedy-Maszák Mihály által főszerkesztett A magyar irodalom történetei I-III. (Gondolat Kiadó, Budapest, 2007) folytatásaként, továbbírásaként definiálják irodalomtörténetüket. Mint az ajánlásban olvasható, “Szegedy-Maszák Mihály sem kollégáitól, sem tanítványaitól nem várta el, hogy módszereik az övéire hasonlítsanak, hogy az irodalmat úgy vizsgálják, ahogy ő. Örömmel töltené Csehy Zoltán a Magyar irodalomtörténet szerzői között

Nemes Z. Márió a poszthumán irodalomról

Nemes Z. Márió a poszthumán irodalom polimorf pozícióiról – többek között Sirokai Mátyás, Tóth Kinga és Kerber Balázs művei kapcsán: “A poszthumán költészet lehetőségterét eddigi írásaimban[1] az ún. pszeudo-személyes mező határvonala mentén próbáltam lokalizálni. Ez egy alapvetően szubjektumtopográfiai elhatárolás, melyet az antropocentrikus humánideológiát dehumanizáló szökésvonalak strukturálnak. Ugyanakkor a topográfiai modell több szempontból megkérdőjelezhető, hiszen itt csak relatív különbségek, távolságok és Nemes Z. Márió a poszthumán irodalomról

Mellár Dávid Végtelen Kapacitás című versét Szabó Viktor adja elő

A Komáromi Jókai Színház felvidéki versprojektjének keretén belül, amely a “Felvidéki Magyar Költők Társasága” címet viseli, minden héten megjelentetik a színház facebook- és youtube-oldalán egy felvidéki magyar költő versét a Komáromi Jókai Színház színművészeinek előadásában. A versprojekt ötletét az Örkény Színház nagy sikerű „Élő költők társasága”-sorozata adta. A sorozat célja a szlovákiai magyar versek megismertetése Mellár Dávid Végtelen Kapacitás című versét Szabó Viktor adja elő