Rólunk-Tőlünk

Barak László és Vida Gergely karanténversei

Barak László és Vida Gergely karanténversei hallgathatók meg Gál Tamás és Ollé Erik tolmácsolásában – audiovizuális formában. “Barak László és Vida Gergely, áthidalandó a személyes kontaktus hiányát, hetek óta küldik egymásnak verseiket, valamiféle lírai dialógus létrehozásának igényével. A verseket két kiváló színművész, Gál Tamás és Ollé Erik szólaltatja meg, a produkciókat Lakatos Róbert rögtönzései teljesítik Barak László és Vida Gergely karanténversei

Nemes Z. Márió tanulmánya az Apertúrában

Nemes Z. Márió Vírussá-válás. A karanténszubjektum médiaantropológiája biopolitika és pszichopolitika kontextusában című tanulmánya az aktuális járványhelyzet digitális karanténtapasztalatának filmes előzményeivel és reprezentációival foglalkozik: “Ebben a szövegben a viralitás, immunológia, pszichopolitika és biopolitika fogalmai mentén az ún. karanténszubjektum médiaantropológiai vizsgálatára törekszem. Médiaantropológia alatt ebben az összefüggésben azt a német filozófiai és történeti antropológiai hagyományra épülő kultúraelméleti perspektívát értem, Nemes Z. Márió tanulmánya az Apertúrában

Németh Zoltán-beszélgetés a Helikonban

A kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratba André Ferenc készített interjút Németh Zoltánnal. – Mind a szépirodalmi, mind szakirodalmi munkásságodban egyaránt hangsúlyos szerepet foglalnak el a testpoétikák. Melyek azok a legfontosabb kérdésfelvetések, amelyek téged a leginkább izgatnak a testpoétikák felől? Mi az, amire ha nem is feltétlenül választ, de közelítési kísérleteket keresel? – A kérdés nagyon összetett, és néhány Németh Zoltán-beszélgetés a Helikonban

Marosz Diána a Vasárnapban

A nagymamám halálának „köszönhetem”, hogy átléphetem a több hónapja lezárt magyar határt. Nyomasztó érzés. Belépni az üres házba még nyomasztóbb. Végigjárom az összes helyiséget, kimegyek az elvadult kertbe. Próbálok elbúcsúzni mindentől. Tolulnak föl a gyerekkori emlékek. A spájzban mindig füstöltszalonna-szag volt. Most is az van, pedig már évek óta nem lóg a rúdról szalonna sem kolbász. Réges-régen, amikor még Marosz Diána a Vasárnapban

Beke Zsolt beszélget Németh Zoltánnal a Bázisról

A Dunszt oldalán Beke Zsolt beszélgetése olvasható Németh Zoltánnal a Bázisról. Tervekről, szerkezeti felépítésről, médiumközi kapcsolatokról: Mit sikerült elérni és mit nem az elmúlt idő alatt? Számomra a legfontosabb, hogy valódi értékközösséget sikerült kialakítanunk. Mit jelent ez? Azt, hogy a szervezetet érintő kérdéseket nyílt módon meg tudjuk vitatni, hogy folyamatos dialógusban állunk egymással, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértünk. Beke Zsolt beszélget Németh Zoltánnal a Bázisról

Hizsnyai Zoltán esszéje

“Hogy valamelyest megkönnyítsem dolgomat, néhány ma már széles körben ismert megdöbbentő ténnyel és az ezekre alapozott nem épp derűs következtetésekkel próbálok majd sokkhatást kiváltani. Enyhén szólva témám is bombasztikus kissé, nevezetesen a Világvége. Mentségemre legyen mondva, ezzel kapcsolatban egy olyan földi humanoid fajt fogok majd súlyos kritikával illetni, amelyhez magam is tartozom. Konkrétan az emberiségről Hizsnyai Zoltán esszéje

B. Mánya Ágnes – Min dolgozol a héten?

B. Mánya Ágnes – tanár, meseíró, várostörténész Winter Lajosról írok, aki világhírű fürdővárossá tette Pöstyént. Elképesztő figura volt, és bár az élet többször is alaposan próbára tette, mindig talpra tudott állni, az optimizmusa sosem hagyta el. 1968-ban halt meg csaknem százévesen. Az utóbbi húsz évben kezdik „felfedezni” őt. Kiadták az önéletírását, készült róla dokumentumfilm, Pöstyénben B. Mánya Ágnes – Min dolgozol a héten?

Gazdag József a Kalligramról és Szigeti Lászlóról

Volt egyszer egy kiadó… – Bolo raz jedno vydavateľstvo…: ezt a címet kapta az a két, magyar és szlovák nyelvű kötet, amelyet Rudolf Chmel állított össze, és amelyben jelentős kortárs személyiségek és szerzők (Martin Bútora, Földényi F. László, Ivan Kamenec, Komoróczy Géza, Láng Zsolt, Zbigniew Machej, Miroslav Marcelli, Szarka László, Thomka Beáta, Magdaléna Vášáryová és mások) Gazdag József a Kalligramról és Szigeti Lászlóról

Csehy Zoltán toleranciáról, empátiáról, soknyelvűségről, kisebbségi helyzetről

Fontos interjú Csehy Zoltánnal toleranciáról, empátiáról, soknyelvűségről, kisebbségi helyzetről – Grüezi! című svájci, irodalmi útinaplója kapcsán. “A könyvdarálásra meg nincs mit mondani, mert minősíthetetlen, és olyan időket és praktikákat idéz, amelyeket nem szívesen emlegetünk. Nekem személy szerint azért is volt nehéz, mert azt gondoltam, hogy kisebbségi környezetben az emberek toleránsabbak, de amilyen mocskolódást ránk zúdítottak Csehy Zoltán toleranciáról, empátiáról, soknyelvűségről, kisebbségi helyzetről

Németh Zoltán karanténversei

“Az útjelző táblákról szüretelt gyümölcsöt, és kenyeret szelt az árokparton heverő traktorgumiból. Az adott neki, a traktor lábai izgatottan szétnyíltak, és látni engedték a finom műszereket, a gyolcsot és a feliratokat.” Németh Zoltán 4 karanténverse a Dunszt oldalán olvasható.