Bolemant Lilla a transznemű emberek jogairól az Új Szóban

Bolemant Lilla A zavarosban című írása az Új Szóban jelent meg:

Nem lehet elég sokszor leírni, hogy a mai kaotikus és sok sebből vérző világban milyen fontos az, hogy meg tudjuk különböztetni az álhírt a valóditól, a művileg gerjesztett indulatokat attól a helyzettől, amikor valóban fel kell emelnünk a hangunkat, és mennyire fontos lenne felismerni azokat a politikai kezdeményezéseket és javaslatokat, amelyek az emberek védelmére hivatkozva más embereket készülnek kirekeszteni a társadalomból.

Igen, a társadalmi kirekesztettség az eredménye annak, ha elfogadnak egy abortuszt szigorító vagy tiltó törvényt, vagy ha elfogadnak egy olyan változtatást, amely megtiltja az LMBTQ (a biológiai nemétől eltérő nemi identitású vagy nemi irányultságú) embereknek, hogy gyermeket neveljenek. Tudni kell, hogy a nemi identitás azt jelenti, melyik nemmel azonosítja magát a személy, ami nem mindig felel meg a biológiai nemének, a szexuális orientáció pedig azt jelenti, melyik nemhez vonzódik szexuálisan.

Sok olyan azonos nemű pár van, akik valódi családot alkotnak gyermekeikkel, szeretetben, biztonságban nevelik őket. Az, hogy a gyermeknek két apja vagy két anyja van – ha így akarjuk megnevezni őket –, nem jelenti azt, hogy homoszexuálisnak nevelik őt, mert tudományosan bebizonyított tény, hogy a nemi identitás és a nemi irányultság nem nevelés kérdése, nem is betegség, tehát nem lehet befolyásolni. Mint ahogy nem lehet befolyásolni, hogy a gyermek milyen biológiai nemmel szülessen, azt sem lehet irányítani, hogy milyen legyen a nemi orientációja vagy a nemi identitása. Amit befolyásolhatunk, az az, hogy a gyereknek a szeretet példájával járjunk elöl, hogy megtanítsuk neki, mik az alapvető emberi értékek, hogy megértéssel forduljon embertársaihoz, nyitott legyen a világ változásaira, ne hagyja magát megfélemlíteni, álljon ki a saját és mások igaza mellett. Ne mondjuk meg neki, mi a tuti, mutassuk meg a világ sokszínűségét és hagyjuk, hogy ő alkosson saját véleményt!

Ez ugye teljes ellentétben áll azzal a hagyományosnak mondott családmodellel, amelyet néhány politikus és híveik vissza szeretnének állítani.”

Bolemant Lilla írása teljes terjedelemben az Új Szóban olvasható.