Bolemant Lilla a gendertudományok gyakorlati hasznáról az Új Szóban

Bolemant Lilla A gendertudományok gyakorlati hasznáról című publicisztikai írása az Új Szóban jelent meg:

Van egy kedvenc témám, amelyhez időről időre visszatérek: a médiavalóság és a „valódi valóság” összevetése. Hogyan is merít egymásból a kettő?

Mi az, amit átvesz a média a valóságból és hogyan formálja át a saját céljainak megfelelően és természetesen úgy, hogy az még hihető legyen a célközönségnek, és ha elég sokszor ismétlik a megfelelő műsoridőben, a célközönség valóságként fogadja el?

A médiavalóság sok mindentől függ, de ami a leginkább meghatározza, az a gazdasági és/vagy politikai haszon. A reklámoknál egyértelmű, hogy el kell adni az árut. Ha a politika a család dicsőítésére koncentrál – bár azt talán sose fogjuk megtudni, mi az az ideális család, amit visszasír, merthogy nem létezett sohasem –, akkor a reklámban is megjelennek ezek az elemek: apa, anya, fiú- és lánygyerek. Ha a nemzeti érzelmekre próbál hatni, akkor megjelenik például „a magyar anyák ezt használják” jellegű szlogen. Na persze a szlovák és a cseh anyák is ugyanígy kihangsúlyozzák a nemzeti hovatartozásukat – a vicces pedig az, hogy a globalizált világban ugyanabban a reklámban csak a szöveget fordítják le a megfelelő nyelvre.

A hatalom befolyása a médián keresztül óriási – nemhiába sajátította ki a magyarországi médiumok legnagyobb részét a kormány, hiszen így mossa folyamatosan az agyát az „istenadta népnek”. Megy tehát a kampány, az egyirányú tudósítás, a törvények „magyarázata”, így lesz a homofób törvényből gyerekvédő törvény, a sokszínűséget és a nemek egyenrangúságát tagadó törvényekből a „természetes, igazi, hagyományos családok támogatása”.”

Bolemant Lilla írása teljes terjedelemben az Új Szó oldalán olvasható.