Bandor Évával és kollégáival Szabó G. László beszélgetett a Vasárnapban

A “garami trió”-val: Bandor Évával, Mokos Attilával és Szabó Viktorral készített interjút Szabó G. László a Vasárnap magazinba:

Mind a hárman Zselízen érettségiztek, természetesen magyar gimnáziumban. Mind a hárman Pozsonyban lettek diplomás színészek. Azóta mind a hárman Komáromban játszanak, egy társulatban. De még egy házban is laknak, az Eötvös utcában. Bandor Éva, Mokos Attila és Szabó Viktor.

Nem egy időben és nem egy helyről kerültek a zselízi gimnáziumba. Mokos Attilát, helybeliként, rövidebb út vezette oda. Szabó Viktor Csatáról, Bandor Éva Kéméndről indult.

„Nálam egyértelmű választás volt a gimnázium, hiszen ugyanabban az épületben voltam alapiskolás. Meg sem fordult a fejemben, hogy máshova járjak” – állítja Attila. Viktor több helyen járt alapiskolába. Szeretett utazgatni a környéken. Párkányt unalmasnak találta, azért döntött Zselíz mellett. És mert Csatához az esik a legközelebb.

„Már elsős gimnazista koromban felfedeztem, hogy oda járt Attila. Láttam a tablójukat. Azt is tudtam, hogy színész lett. De Éva és Gubík Ági is előttem végeztek. Ági édesanyja volt a magyartanárnőnk. Tisztában volt vele, hogy én is erre a pályára szeretnék lépni. Már elsőben kimondtam. Szavalóversenyekre járt velem, gyakran mesélt Attiláról, hogy ő is nálunk érettségizett. Büszke volt a növendékeire. Gubík Ági a Sirályban és az Édes Annában játszott Komáromban. Mindkét alakítása megmaradt bennem. Mondtam is a tanáraimnak, hogy egyszer én is ott leszek majd a komáromi színészek között.”

Bandor Éva döntését, hogy a zselízi gimnáziumot választotta, és nem mást, hiszen mehetett volna Komáromba, Párkányba vagy Érsekújvárra is, egy egészen prózai ok befolyásolta. A legjobb barátnőjének a testvére is Zselízen tanult. Tőle tudta, hogy az ottani gimnáziumnak szabadabb a légköre, mint a környékbelieknek. Naponta buszoznia kellett, de nem bánta. 

„Bogolepova Klára személyében tüneményes osztályfőnökünk volt. Orosz és angol nyelvet tanított. A magyartanárnőm nekem is Gubík Mária volt. Róla is csak felsőfokon beszélhetek. Soha semmit nem erőszakolt ránk. Engem is finoman vezetett rá, hogy próbálkoznom kellene a vers- és prózamondással. Már versenyekre vitt, amikor a lánya, Ági még alapiskolába járt. Szép, szerény, hosszú barna hajú kislány volt. Nem gondoltam, hogy később találkoznak az útjaink. Rólam mindenki tudta az osztályban, hogy komolyan érdekel a színészet. A matektanárom azt mondta, ha megígérem neki, hogy a színművészetire megyek, egy jeggyel jobbat ad. Gubík tanárnő is végig ott állt mellettem. Bolondos lány voltam. Éretlenebb, mint az osztálytársaim.”

A hármas interjú teljes terjedelemben a Vasárnap oldalán olvasható.